Gyakran elmélkedem az 1-es típusú cukorbetegségemről, és arról, hogy ez milyen hatással lehet az önbecsülésre. Utóbbi definícója szerintem „bizalom a saját értékeinkben vagy képességeinkben"." Az 1-es típusú diabétesz határozottan arra kényszerít minket időnként, hogy különböző mérőszámokkal jellemezzük saját magunkat (vércukorszint, HbA1c), amelyek sokszor elhitethetik velünk, hogy ezek a saját értékünket vagy képességeinket mutatják meg. Ha magas vércukorszintet mérek, van, hogy magamat hibáztatom érte. Vagy ha alacsony a cukrom, nagyon rossz a közérzetem, és ezért éjfélkor mindent megeszek, amit a konyhában találok, csalódok magamban. Valahányszor találkozom a kezelőorvosommal, ideges vagyok, és vért izzadok a folyosón ülve, hogy vajon megfelelő lesz-e a HbA1c-m. Még mindig előfordul velem, hogy azt gondolom, annyit érek, amennyi az aktuális vércukorszintem. De vajon igaz ez? Ezt az írásomat az idei diabétesz világnapra ajánlom minden kedves sorstársamnak.