Írjátok meg nekünk, hogy boldogultok cukorbeteg gyerkőccel a bölcsiben, óvodában, iskolában! Keressük a működő modelleket és a konkrét problémákat, hogy egyetemes megoldást találhassunk rájuk a Belevalók programunk részeként. Szülők és pedagógusok, nevelők történeteit egyaránt várjuk, hiszen a gyerekek ellátása csapatmunka!
Írjatok!
kata.kiss@egycseppfigyelem.hu
Az óvoda fenntartójának gondoskodnia kell a különleges étrendre szoruló gyermek napi háromszori étkeztetéséről, akár többletköltséget jelentő beszállító megbízásával, akár képesített alkalmazott felvételével - tájékoztatta közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-t.
"Belevalók" címmel ingyenes továbbképző programot indít az Egy Csepp Figyelem Alapítvány óvodai nevelők számára, hogy felkészítse az óvónőket, dadusokat a cukorbeteg kisgyerekek óvodai gondozására, és hogy megkönnyítse a diabétesszel élő gyerekek óvodai felvételét, beilleszkedését a közösségekbe. A programban az alapítvány partnere a Kaméleon Olvasóklub.
Gyerekek, cukorbetegek. Elképesztően korán kell felelősséget vállalniuk magukért. Hatalmas teher a családokon - és hatalmas öröm látni a diabos gyerekek sikereit, ha boldog tagjai lehetnek egy-egy közösségnek.
Fogadjátok szeretettel Detti levelét, egy igazi pozitív ovisztorit! Nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk!
Neked is van történeted? Továbbra is várom a leveleket!
kata.kiss@egycseppfigyelem.hu
"Bónuszként mutatok két képet, az egyik a tavalyi céges Mikulás-ünnepségen készült, ahol boldogan eszegette a paprikát, uborkát, paradicsomot, sajtocskát, cseppet sem zavarta a mellette lévő rengeteg, számára tiltott édesség. A másik tavaly ősszel készült, amikor három és fél évesen megtanulta egyedül megmérni a cukrát :)
Az van, hogy nagyon dolgozunk egy pedagógus-továbbképző programon. És az van, hogy nélkületek nem megy. Nagyon kellenek a Ti történeteitek, a Ti tapasztalataitok.
A következő ovisztorit Lilla írta Diablife című blogjában. Sajnos nem minden óvodában sikerül a cukorbeteg gyermekek megfelelő integrációja, miközben sok helyen a szülők és az óvoda munkatársainak együttes erőfeszítései révén a diabos kisgyerkőcöket semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem éri, és megkapják azt a plusz figyelmet is, amit kétség kívül igényelnek. Mint például Andris, Tóalmáson!
Ha hálás vagy az óvónéniknek, és szeretnéd ezt kimutatni;
ha Nálatok minden ok és nem is érted, mi ez az egész felhajtás az ovik körül;
ha van pozitív ovisztorid, sikertörténeted:
írd meg a történeted, hogy megmutathassuk, tud ez működni is!
kata.kiss@egycseppfigyelem.hu
Képzeljétek! Ma kaptuk a hírt, hogy az egyik budapesti óvodában az óvónénik úgy döntöttek, a "Szárnyak és paták" mesét fogják felolvasni a gyerkőcöknek! Nagyon örülünk, kíváncsian várjuk a fogadtatást és bízunk benne, hogy az oviscsoportban lévő cukorbeteg kisfiú Glu révén kicsit hőssé válik majd! A diabétesz miatt már eleve az, csak most talán a környezete is jobban észreveszi.
Közben pedig lassan eltelik ez a tanév is, és a sok negatív ovisztori mellé olyan nagyon hiányoznak azok a történetek, ahol minden rendben volt vagy rendben lett közben. Mert ilyen is van, bőven!
Írjatok nekünk!
Hogy tetszett a könyv? Mit szóltak hozzá a gyerekek?
Könyvvel vagy anélkül, hogy boldogultok az óvodában, iskolában?
Van még ott, ahonnan ez jött, a történetek nem fogynak. Köszönöm Györgyinek, hogy megtisztelt minket a bizalmával és írt nekem emailt.
Annyira szeretnék pedagógustól, óvónénitől is levelet kapni, hogy lássuk az ő oldalukat is... Mi a gond, a probléma? Mit tehetnénk, mi az akadály? Névvel vagy név nélkül, mindegy, csak írjatok, hogy megértsük egymást, olyan nagyon jó lenne!
És tudjátok még mit szeretnék nagyon? Olyan történeteket kirakni, amelyek rosszul indultak, de jól végződtek! Rázós volt a kezdet, de most már minden ok? Mi történt, hogy sikerült megoldani?
Írjatok!
kata.kiss@egycseppfigyelem.hu
Egy korábbi posztban Melinda írta meg, milyen nehézségekkel és problémákkal kell szembenézniük az óvodában a fia cukorbetegsége miatt. Ehhez a poszthoz érkezett komment, amit kiemeltem ide, mert szerintem nagyon érdemes és hálásan köszönöm, hogy hozzászóltál, kedves Polla60. Óvónői vélemény a cukorbetegség kontra óvoda témakörben.
"Nem értem én ezt. A csoportomban van egy kislány, akinek a teste 50%-ban megégett. Az édesanyja Debrecenből hordta ki két évig, mert ott nem vették fel. Van az óvodánkban egy kislány, akinek az életmentő injekcióját a hűtőszekrényben tartjuk. Elhívtuk az orvost, hogy magyarázza el, mit kell tennünk, ha baj van. Számtalan speciális étkezésű gyerekünk volt már. Szülő behozza az ételt, dajka néni megmelegíti. Ennyi. És nem 25, hanem 29 gyerek mellett is. Van egy kisfiúnk, aki nehezen jár. A tavaszi kirándulásunkkor teljesen természetes volt, hogy őt is visszük. Az édesanyja velünk tartott, hogy segítse, ha elfáradna. Ezek a dolgok nekünk nem jelentenek terhet, Külön feladatot igen, de terhet nem. Miért fosztanánk meg ezeket a gyerekeket bármitől is? Más miért nem így gondolkodik? Más miért lett óvónő?"
Tárt karokkal várom továbbra is a véleményeket, történeteket a témában:
kata.kiss@egycseppfigyelem.hu
...avagy egy parapács kisdiabos története. Mesébe illő elbeszélés egy mesebeli helyszínről, Agyagfalváról, hús-vér valós emberekkel. Nem vagyok az a sírós típus, de ezt azért egy kicsit megpityeregtem... Nem-mese arról, mennyire jelent problémát a kicsiknek elfogadni, ha egyik társuk cukorbeteg. Felnőttek, okuljatok!
Balázs arcai :)
Végre kaptunk történetet óvónénitől is! Emlékeztek még a "Máté-cukor" történetre? Nos, ugyanaz a sztori, csak épp az óvónéni oldaláról! Marcsi néni írását olvashatjátok a továbbiakban, nagyon köszönöm a levelet és gratulálok a munkájukhoz, igazán példamutató, csak így tovább!
Továbbra is várom a leveleket szülőktől, pedagógusoktól arról, hogyan boldogulnak a cukorbeteg kislurkók az iskolában, oviban, bölcsiben! Hogy legyen párbeszéd!
kata.kiss@egycseppfigyelem.hu
a fotót innen csentem
Lassan, de biztosan elindult az október, és ezzel óvoda- vagy iskolakezdő kis diabosok is túl vannak a legnehezebb első heteken. Nálatok hogy alakul? Továbbra is nagyon várom, hogy írjatok óvodai-iskolai tapasztalatokat, történeteket! kata.kiss@egycseppfigyelem.hu, ide tessék a postagalambot küldeni!
Bátorításul pedig itt egy történet Nikitől, aki még nyáron nagyon-nagyon izgult, hogy is lesz a szeptember... Így lett!
Melindáéknak sajnos nem alakul úgy az óvoda, ahogy alakulhatna. Köszönöm, hogy megosztottad velünk és drukkolunk az iskolához!
Cukorbeteg gyermekek a bölcsiben, óvodában, iskolában - ebben a témában indítottunk párbeszédet és várunk Tőletek leveleket, történeteket a kata.kiss@egycseppfigyelem.hu email címre.
Pedagógusok, írjatok Ti is, hogy kitalálhassuk együtt, hogyan lehetne mindenkinek jó!
Csaba kislánya 5 éve cukorbeteg és most kezdte az iskolát. Mind az ovis évekről, mind pedig az iskolakezdésről csak jókat tudnak írni! Nagyon köszönjük a pedagógusoknak a nyitottságot, a rugalmasságot és a plusz figyelmet, Csabának pedig hogy megosztotta velünk történetüket!
Írjatok bátran további történeteket: kata.kiss@egycseppfigyelem.hu!
Ismét elröppent a nyár és újra itt az iskola/óvoda/bölcsi-kezdés - izgalmas időszak, egyes cukorbeteg gyermekes szülőnek pedig egyenesen stresszes. Nem "csak" azért, mert cukorbeteg gyermekét esetleg most először bízza idegenekre, hanem mert egyre több történet, panasz hallható, miért és hogyan nem veszik be a gyermeket a bölcsibe, oviba, vagy éppen hogyan diszkriminálják, korlátozzák az iskolában.
Hiszem azt, hogy a történetek mögött félreértések, meg nem értések és egy jó nagy adag félelem lapul. Ezért a következő napok blogposztjai közt több laikusoknak szóló írás lesz cukorbeteg gyermekekről és magáról az 1-es típusú cukorbetegségről. Hátha kiderül, nem is olyan ijesztő ez az diabétesz!
Egyben a segítségeteket kérem!
Cukorbeteg gyermeked van? Nálatok mi a helyzet?
Pedagógus vagy edző vagy? Kérdéseid vannak, esetleg korábbi tapasztalataid?
Írjatok, kirakjuk, próbáljuk megválaszolni!
Ha egy kisgyerek cukorbeteg lesz, az óvodai környezet nagyon ritkán "veszi az akadályt", vállalja a felelősséget és segíti a szülőt és a kicsit is az új helyzetben. Rengeteg a félinformáció, tévhit a cukorbetegséggel kapcsolatban - néhol még olyat is hallani, hogy a diabétesz elkapható... Ezért is örültünk nagyon, amikor megkaptuk Betti levelét.
Betti kisfia, a 4 éves Benett tavaly szeptemberben 1-es típusú cukorbeteg lett. Ekkor már egy éve jártak az V. kerületi Belvárosi Játékóvodába (a FB-on itt vannak)...
>>>
"...mondanom sem kell, hogy milyen érzés volt egy anyának ezzel szemben találnia magát, gondolom, számos ilyen esettel találkoztok Ti nap, mint nap. Nekünk még az ismerőseink körében sem volt cukorbetegség, nemhogy a családban, vagyis egyszerre szembesültünk azzal, hogy a kisfiunk beteg és hogy egy teljesen új életritmust, életmódot kell kialakítanunk.
Szeptemberben épp, hogy elkezdtük a második évünket, mikor kiderült Beniről a tény, így két hétre kórházba kerültünk, ahol beállították az inzulin- és az elfogyasztható szénhidrátadagokat, illetve tanítottak minket a számolásra stb. Utána még otthon is eltöltöttünk egy hetet, hogy "kórházfüggetlenül" is megtanuljunk így élni a mindennapokban.
