Oké. Az alacsony vércukorszint pocsék. Ez biztos. Senkinek nincs rá szüksége, senki sem akarja, de cukorbetegségben ez időről időre megtörténik. Teljesen változó, hogy kinél hogyan jelentkezik, sokszor ugyanazon személynél is más és más két hipogliémia. Egyesek intenzívek, mások gyengébbek és alattomosak. De legyen bármilyen, sosem érezzük magunkat jól közben. Néha lassúnak érezzük magunkat, néha mindent fel akarunk falni közben, néha rohanunk, vagy olyan pillanatokban nevetünk, amikor nem kéne. Az agyunk nem mindig működik megfelelően ilyenkor! Összegyűjtöttünk tíz tevékenységet, amiben semmiképp ne kezdj bele, ha épp "lent vagy"!

Frederick Banting 1921-ben fedezte fel az inzulint segédjével, Charles Best-tel, megmentve ezáltal cukorbetegek millióit. 1891. november 14-én született Kanadában, az Banting tiszteletére az ő születésnapján ünnepeljük a diabétesz világnapját. Összegyűjtöttünk néhány vicces vagy váratlan tényt az emberről, aki azon túl, hogy az inzulin felfedezőjeként ismert, képregény hősként is debütált.

Megtalálni az "igazit" manapság talán az egyik legnehezebb feladat. Még a legjobb körülmények között is izgalmas és félelmetes lehet az, hogy pontosan mikor, hogyan és mennyire nyílj meg egy potenciális új személynek. Ezt tovább tetézheti egy krónikus betegség, mint például a diabétesz. De feltétlenül bonyolulttá teszi ez a dolgokat? Röviden, nem szükségszerűen. Valószínűleg nem is számít, hogy a kapcsolatod melyik szakaszában jártok, a diabétesz sok agyalni valót ad az embernek. Akár egy friss kapcsolatban navigálsz éppen, akár már egy évtizedek óta tartó viszonyt élvezel, akár ebben a hónapban esküdtél (ez esetben gratulálunk!), vessünk egy pillantást azokra a tanácsokra, amelyek a cukorbeteg és nem cukorbeteg félnek is segíthetnek a párkapcsolat során, különös tekintettel arra a személyre, akinek nincs diabétesze, mégis együtt él vele, nap mint nap.

Gyermekvállalásról szóló sorozatunk következő részében a gesztációs, azaz terhességi cukorbetegséggel, és annak jellemzőivel foglalkozunk.

Folytatjuk a gyermekvállalással kapcsolatos témákat körbejáró cikk sorozatunkat, ezúttal a legfontosabb infókat gyűjtöttük össze a szoptatásról, mind általánosságban, mind diabétesz esetén.

1-es típusú diabétesszel élő nőként nagyon sok szempontot figyelembe kell venni, mielőtt ténylegesen megkísérel az ember teherbe esni. Természetesen ott van az anyai vágy, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a születendő gyermeknek a lehető legjobb élete legyen. Egy ideális terhesség teljes idejű és "eseménytelen", és kimenetele egy egészséges, boldog baba. Az 1-es diabétesz nem jelenti azt, hogy ez nem lehetséges, csak azt, hogy éberebbnek és felkészültebbnek kell lennünk az átlagnál, a felmerülő fokozott kockázat miatt. De diabétesszel élőként tulajdonképpen már tudjuk, hogy mit is kell csinálnunk, a diagnózist követő időszak óta. Épp ezért csak vegyetek egy mély levegőt, és bízzatok magatokban!

Boldog Anyák Napját kívánunk minden édesanyának! Ennek kapcsán egy cikk-sorozattal készülünk a következő hetekben, amelynek témája a gyermekvállalás, diabétesz, és minden ehhez kapcsolódó téma boncolgatása lesz. Kitérünk majd a terhesség alatti rizikók minimalizálására, a szoptatás mikéntjére, a gesztációs, azaz terhességi diabéteszre, a szenzorhasználatra terhesség idején, a cukorbetegség-öröklődési kérdésekre, valamint a fogamzásgátlásra is. Diabétesszel élő hölgyek, leendő anyukák és már anyukák, tartsatok velünk! 

Mindenkinek, aki cukorbetegséggel él, van olyan napja, amikor legszívesebben ignorálná az egészet, és elkergetné messzire a "diabétesz szörnyet" a fejéből...Különösen olyan napokon, amikor tele vagyunk más problémákkal, és úgy érezzük, mindegy mit csinálunk, sehogy sem jó.

Szándékosan egy provokatív címet adtam a bejegyzésnek, amit biztos vagyok benne, hogy sokan szanaszét szednek majd, és olyan kérdéseket fognak feltenni, miszerint "mégis hogy lehet viccet csinálni egy betegségből?", "mégis mi olyan vicces abban, hogy nem működik a hasnyálmirigyünk?", és hasonlók. Vállalom a kockázatot, mert hiszem, hogy erre szükség van. Szükség van a viccekre, hogy megtanuljuk kinevetni a cukorbetegséget és az ezzel kapcsolatos kis démonjainkat. Hiszen amit kinevetünk, attól már nem is félünk annyira. A nevetésre pedig talán még sosem volt ilyen nagy szükségünk, mint napjainkban.

Már született épp elég írás a koronavírusról. A tüneteiről. A védekezéshez szükséges ajánlásokról. A statisztikákról, adatokról, grafikonokról. Az egyes nemzetek fertőzöttségi és halálozási rátáiról. Már tudjuk, hogy kik a fokozottan veszélyeztetettek, kiknek a legfontosabb, hogy most (tényleg) otthon maradjanak. Már megírtuk azt is, hogy a diabétesszel élőknek most mire kell hatványozottan odafigyelni, miből kell feltankolni, hogyan próbálják elkerülni az esetleges megbetegedést. Már az "operatívtörzs", a "covid" és a "karantén" szavakkal kelünk és fekszünk. Mindezekről már van elég cikk, bejegyzés, poszt, amelyek mindenki számára hozzáférhetők, nincs szükség még egyre. Fenekestül megváltozott és felfordult sokak élete, egyik napról a másikra kellett alkalmazkodnunk merőben új helyzetekhez és körülményekhez, és mindezek mellett továbbra is erőt kell sugároznunk, mutatnunk kell kifelé, hogy minden szuper továbbra is. Iszonyatosan kimerítő és megterhelő ez az időszak, azt hiszem mindenki számára, és ez rendben van. Rendben van, ha nincs mindig "good vibes only", mert erre az ember szerintem nem képes. Rendben van, ha néha megijedünk a hírek hallatán, vagy aggódunk a ránk váró jövő miatt. Engem is elkapott ez a tavaszi fáradtság, így csak a saját, személyes gondolataimat szedtem össze egy csokorba.

Mindenképpen szerettük volna blogunkon is közzétenni Dr. Jávorfi Tamás gyakorlati ajánlásait 1-es és 2-es típusú diabétesszel élők számára, az új típusú koronavírussal kapcsolatban. Egy nagyon összeszedett, komplex és átlátható irományt tett közzé azt illetően, mire kell ilyenkor a legjobban odafigyelnünk, hogyan csökkenthetjük minimálisra a koronavírus okozta rizikókat.

A minap egy több, mint érdekes cikkre találtam a BBC News oldalán, amelyet mindenképp szerettem volna megosztani Veletek: egy 1-es típusú diabétesszel élő, az új típusú koronavírussal megfertőzött, és abból felépült férfi nyilatkozott tapasztalatairól. Andrew O'Dwyer akkor kapta el a vírust, amikor február végén Olaszországban síelt családjával. Elmondása szerint a legrosszabb a kontrollálhatatlan köhögés volt.

Mi másról is írhatnánk jelenleg Nektek, mint arról, ami körülvesz bennünket az egész világon, amivel tele vannak a hírek, amiről mindenki beszél az utcán, a metróban, a szomszédban: bizonyára mindenki hallott már a koronavírusról, amely jelenleg a világban - és már nálunk, Magyarországon is - terjed. Az általános és legaktuálisabb információkat megtaláljátok a https://koronavirus.gov.hu/ kormányzati oldalon (és számos egyéb, megbízható, és kevésbé megbízható oldalon - légyszi, jól nézzétek meg mindig, honnan származik egy hír), ezeket mi nem írnánk le még egyszer, hiszen a csapból is ez folyik. Viszont próbáltuk megbízható forrásokból  (WHO, JDRF) összegyűjteni, mit is jelenthet ez az új vírus a cukorbetegekre nézve, nagyobb kockázatot jelent-e, hogyan tudunk felkészülni, mikre kell fokozottan odafigyelnünk ebben az újonnan kialakult, számunkra valószínűleg eddig ismeretlen helyzetben.

Esetleg télen derült ki a diabéteszetek? Észrevettétek már, hogy a szenzor grafikonja időnként egy hullámvasúthoz hasonlít, amikor az időjárás hidegre fordul? Nagyon sok cukorbetegnél feltételezhető, hogy az éghajlati viszonyok és az időjárás is hatással van a vércukorszintre már a diagnózist követő időszakban is.

A sportolók T1D kezelése mindig az adott egyénre jellemző, és számos tényezőtől függ, mint a sport típusa, a sportoló egészségügyi igényei, az edzés hossza és intenzitása, stb. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, tanácsokat, amelyeket fontos tudnunk ahhoz, hogy cukorbetegséggel is biztonságosan végezhessünk testmozgást.

Első olvasásra talán furcsa, már-már összeegyeztethetetlen lehet a cím: mégis mi köze van a kettőnek egymáshoz? Hogy jön a hulladékgyűjtéshez a cukorbetegség? Pedig ha belegondolunk, ez a két dolog nagyon is összefügg(het): véleményem szerint diabéteszesként - különösen, ha pumpát és/vagy szenzort is használunk, bizonyos hulladéktípusokból többet "termelünk", mint az átlag, az anyagcsere állapotunkat fenntartandó. Teljesen természetes, hogy azokhoz az eszközökhöz, termékekhez, amelyek a cukorbetegség kezeléséhez szükségesek, sokszor csak extra csomagolásban, védőbevonatban jutunk hozzá, hiszen többségüknek a kibontásig sterilnek kell maradnia. Viszont ha már így van, legalább gyűjtsük őket szelektíven! Ismerjük fel, hogy mekkora felelősségünk lehet ebben, és milyen fontos, hogy környezettudatosan álljunk ehhez a témához, hiszen van egy jó hírem: a diabétesz révén keletkezett hulladékaink döntő többsége újrahasznosítható (új nyersanyag kibányászása, feldolgozása, új fák kivágása nélkül létrehozható belőlük újra papír vagy műanyag) abban az esetben, ha a megfelelő helyre gyűjtjük őket! Összeírtuk, mit hova érdemes!

Magyarország Cukormentes Tortájának receptje mostantól elérhető a blogon! 

Egy újabb egyetemi feladatomnak köszönhetően nagyon különleges helyeket és kezdeményezéseket ismerhettem meg az elmúlt hetekben. Olyan foglalkoztatóknak jártam utána, akik megváltozott képességű embereknek adnak munkát, és egyben teremtenek lehetőséget arra, hogy ők is fejlődhessenek, megismerhessék és fejleszthessék képességeiket, dolgozhassanak és a társadalom aktív, értékes tagjaiként élhessék mindennapjaikat. Cukorbetegek körében – különösen szövődmények kialakulása esetén – a megváltozott munkaképesség ténye előfordul, hogy aktuálissá válik, így azt gondoltam, a téma ezen a blogon is szót érdemel.

A Magyarország Cukormentes Tortája háziversenyen díjazták a legkreatívabb receptet megalkotó hobbicukrászt is. A selyemút ajándéka tortával Pénzes Kinga kapta a verseny főtámogatója, a 77 Elektronika KFT. Dcont ETALON vércukormérőt is tartalmazó ajándékcsomagját a Zsolnay Kávéházban megrendezett döntőn.

Szeptemberben kezdtem el a rehabilitációs környezettervező szakmérnöki képzést az Óbudai Egyetemen, ahol építészként megtanulhatom, hogyan tervezzek (minden szempontból) akadálymentes környezetet, valamint meglévő tereket, épületeket hogyan alakíthatok át ennek megfelelően. Ezeken kívül lehetőségem van megismerni a fogyatékos személyek jogi, orvosi és pszichológiai hátterét is. A képzés kapcsán írtam az ép és beteg, valamilyen fogyatékossággal élő emberek kapcsolatáról. Mivel témába vág, megosztom itt is.