A COVID-19 ellen kifejlesztett "hírvivő" mRNS vakcinák új módon közelítik meg a kórokozók (baktériumok, vírusok) elleni küzdelmet. Egy amerikai cikkben Adam Lacy Hulbert PhD doktor - aki már régóta tanulmányozza a vírusokat, azok viselkedését és leküzdésük módját - 11 kulcsfontosságú dolgot osztott meg az mRNS vakcinákkal kapcsolatban.
1. Az mRNS vakcinák a vírus genetikai anyagának egy kisebb, ártalmatlan részéből készülnek.
A vakcinák hagyományosan az elölt vírusokat, baktérium
2. A módszer új, a megközelítés régi.
Ugyan a COVID-19 vakcinák közül kerültek ki az első mRNS vakcinák, ezt a működést már évtizedek óta tanulmányozzák. Különösen annak kapcsán volt érdekes ez a módszer a tudósok számára, hogy ilyen módon képesek-e figyelmeztetni a szervezetet a rákos sejtekben előforduló fehérjékre. A módszer egy nagyobb kutatási terület része volt, amely a rák elleni vakcina lehetőségét vizsgálta. A kutatók 2020 januárjában kezdték vizsgálni az mRNS vakcinák COVID-19 elleni alkalmazását, röviddel a vírus megjelenése után, de még azelőtt, hogy az egész világon elterjedt volna. "A kutatócsoportok igazából évek óta fejlesztettek ilyen típusú vakcinákat, de senki nem tudott semmit forgalomba hozni. A COVID megteremtette erre a lehetőséget." - mondja Dr. Lacy Hulbert.
3. Más koronavírusok genetikai kódja segítette a tudósok munkáját.
A COVID-19 egy vadonatúj vírus, ugyanakkor része a koronavírus-családnak (amely magában foglalja a SARS és a MERS vírusokat), amely viszont évezredek óta létezik. Hulbert állítása szerint minden koronavírusnak közös szerkezete van, meghatározott fehérjékből kialakítva. Ezek a fehérjék a vírus legfontosabb építőkövei, tehát ha az immunrendszer felismeri és megtámadja a vírus összetevőt, le tudja küzdeni azt. "A kutatók feltételezték, hogy a fehérjéknek mely része fontos, ezért azt tesztelték, hogy megbizonyosodjanak erről" - mondja Hulbert. "Ez tette lehetővé számukra, hogy tudják, melyik mRNS-szegmenst kell használniuk."
4. Az első dózis tanítja meg a szervezetet a vírus elleni küzdelemre.
A Pfizer és a Moderna vakcina két dózist igényel, körülbelül egy hónap különbséggel. Minden dózisnak célja van. Az első bemutatja az immunrendszernek a COVID-19 fehérjéket. Ez immunválaszt vált ki, és antitesteket hoz létre a vírus elleni küzdelemhez. De ha a szervezet csak egyszer látja ezt a fehérjét, az antitestek idővel eltűnhetnek, mert a szervezet már nem gondolja, hogy a "betolakodó" veszélyt jelent.
5. A második dózis megerősíti a vírus elleni küzdelem módját az immunrendszer memóriájában.
A második dózis segíti a szervezetet, hogy több antitestet termeljen, és arra emlékezteti, hogy hogyan néz ki a kórokozó. "Az immunrendszer jobban reagál, ha többször lát valamit"- mondja Dr. Lacy-Hulbert. "Ez „immunmemóriát” vált ki. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nagyon gyorsan képes újra mobilizálni a sejteket, hogy legyőzze a kórokozót, még akkor is, ha 40, 50 vagy 60 évvel az oltás után van.”
6. A csapatmunka világszerte elősegítette, hogy ezek a vakcinák mielőbb piacra kerüljenek.
A COVID-19 előtt a valaha leggyorsabban előállított vakcina a mumpsz elleni oltás volt az 1960-as években. Ennek elkészítése körülbelül négy évig tartott. A legtöbb vakcina előállítása nagyjából tíz évet vett igénybe korábban. De számtalan tudós "kimozdult" a megszokott munkájából, hogy segítsen megoldani a COVID-19 rejtélyeit. A kutatók egyetlen lépést sem hagytak ki a tudományos folyamatban. De mivel sok elme együtt dolgozott, és ugyanazokra a kérdésekre összpontosított, gyorsabb válaszok születtek. Ezzel szemben a mumpsz elleni védőoltás készítését nagyrészt egyetlen tudós irányította. "Ezek a vakcinák sok kemény munkáról és mindenki közös erőfeszítéséről tanúskodnak" - mondja Lacy Hulbert.
7. A vakcina biztonságossága és hatékonysága érdekében nem hagytak ki lépéseket az előállítás során, a COVID-19 elterjedése azonban mégis segített gyorsabb tanulmányi eredmények elérésében.
Annak érdekében, hogy megtudják, működik -e a vakcina, a tudósok adatokat gyűjtenek arról, hogy a vizsgálat résztvevői közül ki kapja el a vírust, és ki nem. A járványhelyzet miatt a vírus széles körben elterjedt. Ez azt jelenti, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel kerülnek kapcsolatba a vírussal - és az adatok arról, hogy a vakcina működik -e, gyorsabban elérhetővé válnak. "Ha egy betegség viszonylag ritka, akkor évekig tarthat, hogy elegendő adatot szerezzünk ahhoz, hogy megtudjuk, működik-e a vakcina, mert az emberek nem nagyon érintkeznek ezzel a kórokozóval"- mondja Dr. Lacy Hulbert. „Világjárványban a betegség széles körben elterjedt, és az emberek minden nap kapcsolatba kerülnek vele. A próba még mindig szigorú, és a vakcinának meg kell felelnie ugyanazoknak a kikötéseknek, de gyorsabban gyűjthetünk adatokat, mert a vírus kint van és terjed.”
8. A gyártás és a termelés felgyorsította a folyamatot.
Tekintettel a járványhelyzet megoldásának sürgősségére, ezeket a vakcinákat egyszerre tesztelték és gyártották. A cél az volt, hogy nagy mennyiség álljon rendelkezésre, amint megkapják a jóváhagyást a használatra. Ha a vakcinákat nem hagyták volna jóvá, a termékek megsemmisültek volna.
9. Ezek voltak az első COVID-19 elleni védőoltások, de nem ők lesznek az egyetlenek.
Az Egyesült Államokban két COVID-19 elleni mRNS-vakcinát hagyott jóvá az FDA sürgősségi használatra 2020 végén. Más módszereket alkalmazó vakcinák is elérhetővé váltak azóta világszerte. "Az összes klasszikus módszert alkalmazzák" - mondja Dr. Lacy Hulbert.
10. Az mRNS vakcinák könnyen alkalmazhatók más vírusok elleni küzdelemben is.
Most már rendelkezésre áll az mRNS vakcinák létrehozásához szükséges infrastruktúra. Van módunk ezek előállítására és üzemek gyártására. Ez egy lépéssel előrébb viszi a tudósokat azokban a helyzetekben, amikor új vírus jelenik meg. „Merem állítani, hogy amikor eljön a következő járvány, elméletileg nagyon könnyű lesz ellene fordítani ezt a platformot” - mondja Dr. Lacy Hulbert.
11. Az mRNS vakcinák segíthetnek a rák és az autoimmun betegségek elleni küzdelemben.
A BRI tudósai mindig új módszereket keresnek az immunrendszer felgyorsítására vagy lelassítására a betegségek elleni küzdelemben. Az mRNS vakcinák új eszközként szolgálhatnak ehhez. "Ahelyett, hogy aktiválnánk az immunrendszert a vírusok elleni küzdelem érdekében, deaktiválhatjuk azt az autoimmun betegségek leküzdéséhez" állítja Dr. Lacy Hulbert. ”
forrás: https://beyondtype1.org/mrna-vaccines-covid-19
