A „napi 180 döntés” statisztika pontossága némileg megkérdőjelezhető. Egyszer, nagyon régen, a Stanford Egyetem egyik posztja azt állította, hogy egy tanulmányuk szerint a cukorbetegek naponta ennyi, az egészségükkel kapcsolatos döntést hoznak meg. És ez valahogy megragadt a köztudatban, folklór lett. De hol van a bizonyíték e konkrét szám mögött? Ki tudja? Ez némiképp homályos.

Bár számít a napi döntéseink száma, de közben kicsit mégsem. A pontosság fontos (és senki sem tudja jobban a pontosság fontosságát, mint az, aki inzulint adagol). De ugyanígy fontos a keretezése is annak, amit ez a szám mond nekünk. Azt üzeni, hogy a diabétesszel élők sok mindennel szembesülnek életük minden egyes napján, és emiatt sok olyan döntést kényszerülnek meghozni, amelyeket másoknak egyszerűen nem kell. Számos olyan tényezővel találkoznak a mindennapokban, amelyeket másoknak egyszerűen nem kell figyelembe venniük. Legyen szó 180 döntésről, 120  plusz döntésről, még 50 plusz döntésről – ez a szám végső soron… többlet. 

Minden nap meghozzuk azt a döntést, hogy élünk. Tesszük a dolgunkat, cselekszünk, ami azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a hasnyálmirigyünk bétasejtjei feladták, úgy döntünk – szándékosan –, hogy mi viszont élünk. Azt választjuk, hogy élünk. Néha olyan dolgok akadályoznak minket, amelyek szinte lehetetlenné teszik ezt a választást – a diabétesz kezelés költségei, az ellátáshoz, a technikához, a gyógyszerekhez és a támogatáshoz való hozzáférés hiánya mind megnehezíti a döntést. Ennek ellenére minden alkalommal, amikor teszünk valamit a cukorbetegségünk kezeléséért, úgy döntünk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök és lehetőségek felhasználásával együtt élünk vele.

A cukorbetegeknek nem adatott meg az a kiváltság, hogy ne kelljen meghozniuk ezeket a döntéseket. És mivel ez így van, ez egy idő után normális lesz, megszokott, a mindennapjaink részévé válik. De szerintem érdemes ezt felismerni és tudatosítani. Figyelemre méltó az az erőfeszítés, hogy meghozzuk azokat a döntéseket, amelyek azt jelentik, hogy újra és újra letesszük a voksunkat az életünk mellett. Lehet, hogy nem tudjuk pontosan, hány döntést hozunk naponta, de valójában kit érdekel.

Végül is a cukorbetegség többről szól, mint számokról. Erre folyamatosan emlékeztetni kell magunkat!