1921-ben az inzulin bevezetése forradalmasította a cukorbetegség kezelését. Ennek ellenére sok diabéteszesnél alakultak ki váratlan szövődmények több év cukorbetegség után, az egyik legsúlyosabb a szem betegsége volt. A diabéteszes retinopátia a diabétesz leggyakoribb érrendszeri szövődménye, és a látásvesztés vezető oka az emberek körében. Szakértők becslése szerint 2030-ra nagyjából félmilliárd szemet is érinthet majd a diabéteszes retinopátia világszerte. Lássuk, mit érdemes róla tudni!

A látásvesztés lehetséges okai:

• makula ödéma: amikor az erek "szivárognak"
• proliferatív diabéteszes retinopátia: amikor az erek véletlenszerűen nőnek a retinán

Mindkettő blokkolhatja a látásközpontokat a szemen belül, ami csökkent látásképességet eredményezhet, végül pedig akár teljes vaksághoz is vezethet. A legszembetűnőbb, hogy a retinopátia gyorsan tönkreteheti a szem ereit, észrevehető tünetek nélkül. Éppen ezért hangsúlyozzák az orvosok a rendszeres és alapos szemfenék vizsgálat fontosságát - ez a legjobb módszer a betegség fülön csípésére, mielőtt az helyrehozhatatlan kárt okozna.

A szem érzékeny szerv, erek és különféle szenzorok hálózatából áll, amelyek a másodpercenként beérkező fényt tárgyakká alakítják. A képek a pupillán keresztül érkeznek be, amely egy nyílás az íriszben. Ezek a képek végül a szemgolyó belső falának ütköznek, amely maga a retina. A retina segít feldolgozni a látottakat - egy vékony membrán, amely a szem hátsó részét szegélyezi. A szembe érkező fényt a retina sejtjei érzékelik, és továbbítják a látóidegen keresztül az agyba, ahol feldolgozásra kerülnek. Ha ennek a hálózatnak bármelyik része sérül vagy nincs egyensúlyban, akkor a beteg látása torzulni kezd.

Makula ödéma. Önmagában akkor jelentkezhet, amikor a szem új ereket próbál létrehozni. Ez azt jelenti, hogy az új erek kvázi szétrepesztik a régieket, ezzel olyan szivárgást okozva, amely elzárhatja a retina központi látósejtjeit.

Diabéteszes retinopátia. Ez változásokat okoz a retina ereiben. A szövődmények akkor kezdődnek, amikor a konstans túl magas vércukorszint a hajszálerek elhalását, és ezáltal az oxigén csökkenését váltja ki. Ennek következtében egy "helyrehozási reakció" indul be, amely az új erek növekedését serkenti, és igyekszik több oxigént juttatni a fulladásos állapotba került retinába. A proliferatív diabéteszes retinopátia tehát tulajdonképpen az oxigén hiányából fakad, amikor az új retina-erek rendezetlen módon jönnek létre, és próbálják pótolni az oxigént. Ez a kaotikus folyamat végül a szem hátsó részéről leválaszthatja a reitnát, amely teljes vakságot okoz.

Ezen betegség kockázata csökkenthető, ha rendszeres szemvizsgálaton veszünk részt, panasz nélkül minimum évente. A vércukorszint szigorú ellenőrzésével kivédhető, hogy bármilyen rendellenesség megjelenjen a szemünkön. Fontos azonban kiemelni, hogy a retinopátia kezdetben nagyon sokszor teljesen tünetmentes, ezért nem szabad elmulasztani az éves szemre vonatkozó szövődményszűrést.

További jó hír az is, hogy már léteznek kezelések a retinopátiát illetően, különösen akkor, ha korai stádiumban kerül felfedezésre. Az egyik módszer során lézersugár zárja el a szivárgó ereket. Ez sok beteg esetében hatékonyan megakadályozza a betegség előrehaladását, de a látást nem javítja.

forrás: www.beyondtype1.org