A sportolók T1D kezelése mindig az adott egyénre jellemző, és számos tényezőtől függ, mint a sport típusa, a sportoló egészségügyi igényei, az edzés hossza és intenzitása, stb. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, tanácsokat, amelyeket fontos tudnunk ahhoz, hogy cukorbetegséggel is biztonságosan végezhessünk testmozgást.

A fizikai aktivitás elsődleges rizikója cukorbetegséggel élő sportolók esetében kétféle lehet:

Hipoglikémia (amikor a vércukorszint túl alacsony): annak érdekében, hogy felkészüljünk a hipoglikémiára, tartsunk legalább 15-20 grammnyi gyorsan felszívódó szénhidrátot a kezünkben, a karunkra csatolva, vagy valahol a közelben, végig az edzés alatt. Észben kell tartanunk azt is, hogy nagyobb a hipózás kockázata, ha nem eszünk valamennyit a sportolás előtt, illetve ha hosszabb testmozgásról van szó, akkor akár közben is. Az aerob mozgás-típusok, mint például a kocogás vagy a futás, általában mindig lefelé viszik a vércukor szintet.

Hiperglikémia (amikor a vércukorszint túl magas): egyes magas intenzitású vagy anaerob edzés formák, mint például a súlyemelés, megemelhetik a vércukrot. A lényeg az, hogy oda kell figyelnünk a testünkre, gyakran kell vércukrot mérnünk és keressünk mintázatokat, tendenciákat annak érdekében, hogy könnyebben rutinná alakítsuk a testmozgást napirendünkben.

Edzés előtt. Nagyon fontos, hogy hagyjunk időt arra, hogy megfelelő mennyiségű szénhidrátot vigyünk be - az edzés során legyen mit elégetni! T1D-s sportolók versenyek előtt jóval többször mérnek vércukrot. Tim Atkins, egy diabétesszel élő atléta azt javasolja, hogy az edzés előtti 2-4 órában próbáljuk tartani a normloglikémiát, amennyire csak lehetséges, majd a testmozgás előtti 30 percben emeljük meg energia géllel, innivalóval vagy egyéb gyorsan felszívódó szénhidráttal. Fontos, hogy rátaláljunk egy olyan rutinra a sporttal kapcsolatban, amely működik - utána már csak ehhez kell ragaszkodni.

 Edzés közben. Ilyenkor fokozott figyelemmel kell kísérnünk a testünk jelzéseit, hogy mielőbb közbeléphessünk egy vércukorszint-kilengés esetén. Mindig tartsuk kéznél a következőket:

• vércukormérő, pen vagy pumpa, tartalékok
• gyorsan felszívódó szénhidrát (gyümölcslevek, szőlőcukor tabletták)
• víz
• plusz szénhidrát pl. szendvics, keksz

Mivel minden diabéteszes sportoló különböző, nincs egy egzakt válasz a cukorbetegség edzés vagy verseny közbeni kezelésére. Íme néhány szempont, amelyet viszont nem árt figyelembe venni az edzésterv kidolgozásakor:

• intenzitás - a nagyobb intenzitású edzések gyorsabban égetik el az elraktározott glikogént
• aerob vs. anaerob mozgás - az aerob aktivitás (például kocogás) hajlamos csökkenteni a vércukorszintet, míg az anaerob aktivitás (például súlyok emelése, sprint) inkább megemeli azt. Hosszútáv futóknak szokták ajánlani, hogy ha egy nagyobb táv teljesítése közben félő, hogy leesik a vércukruk, iktassanak be időközönként egy gyors sprintet, ami megemeli azt, így a két aktivitás jól kompenzálhatja egymást.
• az edzés hossza - szénhidrátokat az intenzitástól függően kb. 30 percenként szükséges pótolni
• hőmérséklet - melegben a sportolók gyorsabban elhasználják a tartalékaikat. Ilyenkor különösen fontos, hogy legyen nálunk megfelelő mennyiségű gyors CH, és maradjunk hidratáltak!

Edzés után. Fontos a glikogénraktárak feltöltése az aktivitás utáni időszakban. A testmozgás hatása akár 24 órán keresztül fennállhat - esti edzésnél tehát az éjszaka során is résen kell lennünk, érdemes beiktatni pár hajnali mérést. A hidratálás ilyenkor is elengedhetetlen, és kulcsfontosságú a lassú szénhidrátok, zsírok, fehérjék fogyasztása. 

Legyünk rugalmasak! Minden T1D sportoló más és más. Lehet, hogy ami működik A-nak, az egyáltalán nem működik B-nek. Szintén frusztráló lehet az, hogy ami egyszer működött, nem garantált, hogy más napokon is beválik, például télen és nyáron szinte biztos, hogy más teendőkre lesz szükség. A testünk és az inzulinszükségletünk fokozott figyelése sok erőfeszítést igényel, de megéri a fáradozást, hiszen így könnyebb megszerveznünk az edzéseket. Konzultáljunk erről is kezelőorvosunkkal, és elemezzük vércukor profilunkat minden testmozgást követően. Minél előbb találunk visszatérő mintákat, annál könnyebb és gyorsabb lesz a beállítás.