Hortobágyi Anna óriási lelkesedéssel csinálja a Kakukkfű blogot, ahol remek diabetikus receptek vannak napról napra, nézzétek meg!

Most éppen egy csicsóka fánkot csinált - wow! -, ami több szempontból is nyerő ötlet. Egyrészt, a csicsóka fontos diabetikus alapanyag, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthető a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja. Másrészt, itt a farsangi és fánkszezon.

A sütibe került egy kis reszelt gyömbér is, de ez persze elhagyható.

Turcsák Katalin, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány dietetikusa a cukorhelyettesítőkről írt nekünk.

A cukorbetegeknek szánt korszerű táplálkozási ajánlások elsősorban az energiamentes édesítőszerek alkalmazását javasolják, az energiát képviselő cukorhelyettesítők háttérbe szorultak, de van helyük az étrendben. Alacsonyabb glikémiás indexüknek köszönhetően bizonyos termékeknél, ahol a cukor tömege nélkülözhetetlen – például piskóták, lekvárok, édesipari termékek – használatuk megengedett. Ilyenkor ne felejtsük el a napi szénhidrát mennyisége beszámítani. Két csoportra oszthatjuk őket: gyümölcscukor, illetve cukoralkoholok (szorbit, xilit, eritritol, maltit, izomalt...).

Kép innen

A fruktóz (gyümölcscukor) azonos energiatartalmú (1g = 4kcal) a kristálycukorral, viszont glikémiás indexe alacsonyabb. A kristálycukornál 30-50%-kal édesebb, így sütéskor és befőzéskor kevesebbet kell használni belőle. A hazai szakmai állásfoglalások szerint naponta maximum 25 g fogyasztható.

Ez a poszt az édesítőszerekről szól: szacharin, ciklamát, aceszulfám, aszpartám, szukralóz; sztívia.

Az energiamentes édesítőszerek közös tulajdonsága, hogy édesítő erejük sokkal nagyobb, mint a kristálycukoré, valamint nem vagy csak csekély mennyiségű kalóriát tartalmaznak, így az élelmiszer energiatartalmához jelentősen nem járulnak hozzá. Legtöbb képviselőjét mesterségesen állítják elő, de találunk természetes forrásból származó édesítőt is az üzletek polcain.

Házi sztívia (kép innen)

Az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítőszereket a fogyasztók világszerte több mint egy évszázada biztonságosan használják. Az elmúlt években több közlemény látott napvilágot, melyekben a mesterséges édesítőszerek alkalmazása mellett megjelenő nemkívánatos egészségügyi hatásokat mutattak be. Ezen állításokat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felülvizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy az édesítőszerek a „megengedhető napi beviteli értéken" (ADI) belül fogyasztva semmilyen veszélyt nem jelentenek. (Az EU tagállamaiban több vizsgálatot is végeztek az édesítőszerek fogyasztási gyakoriságáról/mennyiségéről, és a kapott eredmények mindenhol az ADI értéken belül maradtak!) Továbbá nem találtak bizonyítékot arra sem, hogy várandósság esetén az anyára vagy a magzatra bármilyen kockázatot jelentene, így kismamák is fogyaszthatnak édesítőszereket.

Idén Szekszárdon gyűlt össze az aprónép és szüleik, nomeg a gyerekdiab szakma, hogy együtt ünnepeljék az inzulin 91. születésnapját a VIII. Országos Gyermekdiabétesz Nap keretében. Ti is voltatok?