Turcsák Katalin, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány dietetikusa a cukorhelyettesítőkről írt nekünk.
A cukorbetegeknek szánt korszerű táplálkozási ajánlások elsősorban az energiamentes édesítőszerek alkalmazását javasolják, az energiát képviselő cukorhelyettesítők háttérbe szorultak, de van helyük az étrendben. Alacsonyabb glikémiás indexüknek köszönhetően bizonyos termékeknél, ahol a cukor tömege nélkülözhetetlen – például piskóták, lekvárok, édesipari termékek – használatuk megengedett. Ilyenkor ne felejtsük el a napi szénhidrát mennyisége beszámítani. Két csoportra oszthatjuk őket: gyümölcscukor, illetve cukoralkoholok (szorbit, xilit, eritritol, maltit, izomalt...).
A fruktóz (gyümölcscukor) azonos energiatartalmú (1g = 4kcal) a kristálycukorral, viszont glikémiás indexe alacsonyabb. A kristálycukornál 30-50%-kal édesebb, így sütéskor és befőzéskor kevesebbet kell használni belőle. A hazai szakmai állásfoglalások szerint naponta maximum 25 g fogyasztható.
Tea, kávé, levesek, mártások édesítésére inkább energiamentes édesítőszereket használjunk. A tartósan, nagy mennyiségben fogyasztott fruktóz emelheti a vér triglicerid szintjét, csökkentheti az inzulinérzékenységet, illetve fokozhatja zsírmáj kialakulását, ezért mértékletesen fogyasszunk a vele készült finomságokból. Azonban ha a táplálkozási ajánlásoknak megfelelően időnként az étrend színesítése érdekében eszünk például lekvárt, vagy csak bizonyos alkalmakkor szerepel a menüben sütemény, akkor nem kell mellékhatással számolni.
A szorbit édesítő ereje csupán a répacukor 50%-a, ezért sokszor szacharinnal keverik a megfelelő „édesség" eléréséhez. Túlzott fogyasztása energiatartalma és puffadást, hasmenést okozó tulajdonsága miatt nem javasolt, napi maximális adagja 30g (a meghatározott szénhidrát tartalomba beszámítva).
A cukorhelyettesítők egyik népszerű képviselője a xilit (nyírfacukor). Édesítő ereje a cukoréval azonos, viszont energiatartalma csupán kétharmada. Sütésnél, főzésnél a recept szerinti cukormennyiségnek megfelelően adagolható. Túlzott fogyasztása szintén hasi tüneteket okozhat az arra érzékeny egyéneknél. Szénhidrát beszámítással a cukorbetegek étrendjébe szintén beilleszthető.
Az eritritol is egy cukoralkohol, melyet szőlőcukorból állítanak elő élesztőgombák segítségével. Édesítőereje és energiatartalma megegyezik a xilitével, szinte egyáltalán nem befolyásolja a vércukorszintet. 90%-a felszívódik a vékonybélből, ezért a legtöbb embernél, 50 g/nap mennyiségnél kevesebbet fogyasztva nem vált ki a többi cukoralkoholhoz (szorbit, xilit, maltit stb.) hasonló, kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket (puffadás, hasmenés).
A „bioboltok" polcain találhatunk még számos érdekes, többnyire növényi részekből előállított cukrot (kókuszcukor, agavészirup, juharszirup), azonban ezek cukorösszetételük és magas glikémiás indexük alapján nem javasoltak cukorbetegek számára.
