Segítség pedagógusoknak - 1. rész
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség szerint a cukorbetegség (diabetes mellitus) feltételekhez kötött egészség. Vagyis abban az értelemben nem betegség, hogy egy jó egyensúlyban tartott diabos gyermek semmiben nem különbözik nem cukorbeteg társaitól: ugyanúgy nő, fejlődik, tanul, mozog, rosszalkodik és manapság már a hosszú távú életkilátásai sem rosszabbak, sőt! Egészségük feltétele ugyanakkor az egész életen át fenntartott megfelelő vércukoranyagcsere, mely korlátokkal jár és odafigyelést igényel.
A cukorbetegségnek sok fajtája van, a gyerekek szinte kivétel nélkül az ún. 1-es típusba tartoznak. Kialakulásának pontos oka ismeretlen, így felelőse sincs és sajnos megelőzni sem lehet.
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun probléma: az immunrendszer téves akcióba kezd és a betolakodó kórokozókhoz hasonlóan megtámadja és elpusztítja a szervezet inzulintermelő sejtjeit (béta sejtek). Az inzulin egy hormon. Segítségével képesek a sejtek felvenni a véráramban keringő cukrot (vércukrot), mely a legfőbb energiaforrása minden sejtfolyamatnak.
Ha nincs inzulin, a cukor nem jut be a sejtekbe és azok nem jutnak elegendő energiához - ezért az inzulin az élethez elengedhetetlen. 1-es típusú cukorbetegség esetén hiányát egy életen át folyamatosan pótolni kell.
Mivel az inzulin hormon egy kis fehérje, melyet a gyomor képes lebontani, pótlása nem lehetséges szájon át szedhető tabletta formájában. Megbízható inzulinadagolás jelenleg csak és kizárólag bőr alá bejuttatott injekciók formájában lehetséges.
Az inzulin hormon szintje a véráramban nem cukorbetegekben dinamikusan változik. Például mikor étkezést követően az elfogyasztott cukrok a véráramba kerülnek és a vér cukorszintje növekedni kezd, az inzulintermelő sejtek pontosan annyi plusz inzulint termelnek, hogy az elfogyasztott plusz cukor a sejtekbe bejuthasson és ott hasznosulhasson (energiaforrásként vagy elraktározódik), a vércukorszint pedig rövid időn belül visszaáll az eredeti szintre. Az inzulinszint dinamikus változása miatt nem cukorbetegekben a vér cukorszintje a különböző hatásokra (evés, stressz, mozgás, stb.) változik, de csak szűk tartományban - sosem lesz túl alacsony vagy túl magas.
Cukorbetegség esetén a cél az, hogy miközben folyamatosan pótoljuk az élethez elengedhetetlen inzulint, a vércukorszint a nem cukorbetegekhez hasonlóan, kizárólag szűk tartományban mozogjon. A túlságosan alacsony vagy huzamosabban magas vércukorszint ugyanis rosszullétet, ájulást okozhat, míg évtizedek alatt a magas és kilengő vércukrok az ereket károsítják, így okozva komoly problémákat a szemben, vesében, láb keringésében.
Hogy a dinamikusan változó vércukorszintet szűk tartományban tarthassuk, elengedhetetlen a folyamatos monitorozás, azaz a rendszeres vércukormérés. Szerencsére ez már naponta többször lehetséges, alig pár másodperc alatt, farzsebben hordható kis készülékek segítségével.
Megfelelő odafigyeléssel a vércukorszint adott sávban tartható és a cukorbeteg gyermeket gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni nem cukorbeteg társaitól.
A posztok alapjául a DiabetesUK oldal hasonló tájékoztató anyaga szolgál.
Folyt. köv.