A Szaharában megrendezett 250 km-es ultrafutóverseny az a verseny, ahol egészen biztosan nem számítasz cukorbetegre. Talán pont ezért indult el idén és teljesítette sikeresen ezt az embertelen kihívást Roddy Riddle, 1-es típusú cukorbeteg. Nagyon gratulálok! Bár nem mondom, hogy jövőre Veled ugyanott, az tuti...
Itt a pumpa, ott az érem, kérem!
Marathon des Sables, a Sivatag Pokla Maraton, túlzás nélkül a legextrémebb ultrafutó-verseny. A verseny hat napig tart, a táv 250 km (öt és fél maraton). A táv egy része a Szahara nyílt dűnéin keresztül vezet, egy részét pedig különböző emelkedőkkel, hágókkal és sziklákkal tarkított, technikás pályán kell megtenniük a versenyzőknek. Mindeközben nappal akár 50 fokos hőmérséklet is előfordulhat és cipelni kell a 10-15 kg-os hátizsákot is.
A versenyzőknek ugyanis a sátron és a vízen kívül mindent magukkal kell vinniük a verseny során: minimum napi 2000 kalóriányi élelmiszert, takarót, elsősegélycsomagot, világító rudat, helyzetjelző rakétát és tükröt. Állítólag a futók naponta átlag 12 liter vizet isznak meg az extrém körülmények közt, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy mindenki győztes, aki célba ér. Az 1994-es versenyen például az olasz Mauro Prosperi eltévedt egy homokviharban, és kilenc napi kóborlás után, 13 kilóval könnyebben került elő...
Ha pedig ezt az őrületet sikerült elképzelni, még inkább felnézhetünk Roddy Riddle ultrafutóra, aki jelenleg 45 éves, 5 éve 1-es típusú cukorbeteg és idén sikeresen teljesítette a Sivatagi Maratont!
Folyamatos glükózszenzorral és inzulinpumpával felszerelkezve vágott neki a versenynek. Külön problémát jelentett neki a szaharai finom homok, ami behatolt a pumpába, ahogy a kanülöknél is nehézséget okozott, de gondolom a vércukormérés sem volt éppen evidens (kézmosás, hehe... mivel?). Az inzulint érő extrém hőmérséklet-ingadozásról nem is beszélve.
De mindezzel sikeresen megbirkózott és teljesítette a távot! Nekünk szóló üzenete pedig: "Rule diabetes, don't let it rule you!", azaz "Urald Te a diabéteszedet és ne engedd, hogy uralkodjon rajtad!". Feladta a leckét, nem mondom!
