Mindenképp fontos, hogy cukorbetegként tisztában legyünk azzal, hogy nem vagyunk egyedül: a diabétesz nem csak Magyarországon, de világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Rengeteg szív- és érrendszeri és/vagy daganatos betegséggel küzdő ember van, sokan dohányoznak, isznak, túlsúlyosak, és a lakosság körülbelül 10%-a cukorbeteg. Azon túl, hogy a diabétesz kihat a saját és a környezetedben lévők mindennapi életére, óriási hatást gyakorol az egész gazdaságunkra is. Ezzel a témakörrel már évtizedek óta foglalkoznak szakértők, de a statisztikák évről évre változnak, hiszen a probléma egyre globálisabb. És növekszik.
Mennyire nagy a baj? A tendencia azt mutatja, hogy a cukorbetegek száma rohamosan nő: 1990 és 1998 között a diabéteszesek száma 4,9 százalékról 6,5 százalékra emelkedett az USA-ban, ma viszont már 10-ből 1 ember cukorbeteg az amerikai lakosságból, 3-ból 1 pedig prediabéteszes. Ez azt jelenti, hogy ma csak az Egyesült Államokban közel 110 millió ember érintett, míg a 80-as években világviszonylatban kb. 100 millióan éltek együtt a diabétesz valamely formájával. Jelen állás szerint 2040-re az érintettek száma elérheti a 650 millió főt. Hazánkban a cukorbetegek száma egy évtized alatt megkétszereződött. A 65. életév betöltése előtti halálozás Magyarországon a legmagasabb. A cukorbetegség okozta betegségspecifikus halálozás 2005 óta folyamatosan csökken, azonban aránya továbbra is meghaladja az átlagot.
Gazdasági következmények itthon. Az egyénre és annak családjára, környezetére gyakorolt nehézségeken kívül a diabétesznek számos gazdasági vonzata is adódik, amely több, mint számottevő akkor, ha országos szinten milliók érintettek. Az egyik legnagyobb problémát nem is az érintett személyek egészségi állapota jelenti, hanem az, hogy ez a körülbelül egymillió magyar cukorbeteg mekkora kapacitást foglal le - mások kárára - az eleve túltelített ellátórendszerben. 2007 második félévében 521.545 különböző társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ) rendelkező beteg váltott ki inzulint és a cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszereket, ami 174,6 milliárd forint/évbe került a gyógyszerkasszának. Ez a magyar GDP 0,65 százaléka! A diabétesz - és annak szövődményeinek - kezelésére fordított összeg 2008-ban, amikor még fele ennyi cukorbeteg élt itthon, közel 175 milliárd forint volt. Ez már önmagában sokkoló. Ebből a fekvőbeteg-ellátás 48 milliárdot tett ki, az inzulin és az egyéb gyógyszerek biztosítása pedig közel 23 milliárd forintot. Az EU tagállamai átlagosan a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 9 százalékát fordítják az egészségügyre, ezzel szemben Magyarországon ez a szám csak 7,6%. Amíg az Unióban évről évre nő az egészségügyre fordítható kiadások mértéke, addig itthon folyamatosan szűkül a keret, annak ellenére, hogy a lakosság egészségügyi állapotát jellemző mutatóink elmaradnak a visegrádi hármakhoz képest is.
A szövődmények ára. A cukorbetegség szövődményeinek ellátására évente az összesen felhasznált 174,6 milliárd forintból 122 milliárdot fordítunk, azaz a teljes keret 70 százalékát a szövődmények ellátása emészti fel! Mindezek alapján nem megkérdőjelezhető, hogy azon túl, hogy a diabéteszesek életminőségében döntő jelentőségű a szövődménymentesség, gazdasági szempontok alapján is minden kezelés egyik fő célja a szövődmények kialakulásának késleltetése. A cukorbetegség attól vált önálló gazdasági tényezővé, hogy a modern emberi társadalmak sokaságában döbbenetes mértékben elterjedt.
És a tengeren túl? A statisztikák szerint a cukorbetegek egészségügyi költsége 2,3-szor nagyobb, mint a nem-diabéteszeseké, és csak az Egyesült Államokban, 2017-ben 327 milliárd dollárba került a betegek kezelése. 2012-ben ez az összeg még csak 245 milliárd volt ("csak"). Öt év alatt 82 milliárd dollár volt a különbség évente. Ez 25510 milliárd forint. Mivel a diabétesz, vagyis annak szövődményei nagyon gyakori halálozási okok manapság, nem csak az számít, mennyit költünk erre, hanem az is, hogy hány ember esik ki emiatt a munkából, és ez mekkora hatással van a gazdaságra.
Az cukorbetegek ellátásának és életminőségük javításának lehetőségei drámaian javultak az elmúlt évtizedekben. Ezt mutatja az is, hogy az 1-es típusú, tehát a nem az életmóddal összefüggésben, hanem gyakran gyermekkorban, általában valamilyen autoimmun folyamat következményeként kialakuló diabétesszel élők korai halálozása jelentősen csökkent, amint ez a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Nature-ben 2020-ban megjelent, 195 ország 1990 óta gyűjtött adatait feldolgozó tanulmányból kiderül. Ebből tehát az következik, hogy az egyre szofisztikáltabb kezelési lehetőségeket a 2-es típusú cukorbetegek egyre nagyobb tömege is igénybe veszi, és igénybe fogja venni, ami a betegséggel járó indirekt gazdasági költségek pályájára is jó hatással lesz. Többen maradnak a munkaerőpiacon, és tovább fognak élni, mint a fejlett és drága kezelések nélkül.
forrás:
https://diabetes.hu/cikkek/diabetes/1403/a-cukorbetegseg-gazdasagi-vonzatai
