Nem gyakran fordul elő, hogy az iskolai évkönyv fotóján a diák pórázt tartson a szájában. Kivéve, ha segítő kutyaként gazdája oldalán kijárta az iskolát, a tablófotós meg laza.
15 éves Harry Huls cukorbeteg fiú segítő kutyája, Taffy
Iskolai évkönyvek, amiket úgy utálunk kamaszként, majd megszeretünk később, a nosztalgikus, önmagunkon röhögős osztálytalálkozókon. Minden évkönyvben van néhány szemet szúró fotó, de egy egészen biztosan mindenkinek feltűnik majd a Northern Guilford iskola évkönyvében: a 15 éves Harry Huls cukorbeteg fiú segítő kutyája, Taffy.
Taffy a nap 24 órájában, folyamatosan cukorbeteg gazdája mellett van. Mivel az iskolába is mindig elkísérte, gyakorlatilag kijárta a sulit. Feladata jelezni, amennyiben Harry vércukorszintje a kritikus szint alá csökken.
A túl alacsony vércukorszintet (hipoglikémia) a legtöbb cukorbeteg időben megérzi és plusz cukrot fogyasztva elkerüli az eszméletvesztést. Vannak azonban olyan cukorbetegek, akiknek nem működik ez a hatodik érzék. Számukra jelentenek nagy segítséget a Taffyhoz hasonló jelzőkutyák. A Taffyhoz hasonló trénelt kutyusok ugyanis képesek időben jelezni gazdájuknak a közelgő vészhelyzetet, felbecsülhetetlen biztonságot adva gazdájuknak.
Egyébként nem Harry és Taffy az egyetlenek, itt van máris Tony és Bear, egy tavalyi évkönyvből:
Ők pedig Seph és Presley. Seph Duchenne szindrómával, egy ritka izomdegenerációs betegséggel él, ezért Presley nevű kutyája mindig mellette van:
Érezzük, mennyire jó, hogy a segítő kutya nincs kitiltva a közintézményből, hanem gazdájával együtt ott lehet az iskolában. A fotó már nettó jófejség.