Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a sejten belüli szállítási folyamatok kutatásában elért eredményeikért kapta három kutató. Ezeken az utakon szállítódik többek közt az inzulin is, a szállítás problémája pedig sok más betegség mellett egyenes úton vezethet cukorbetegséghez vagy más vércukoranyagcsere-zavarhoz. 

A 2013-as orvosi-élettani Nobel-díjat James E. Rothman, Randy W. Schekman és Thomas C. Südhof - két amerikai és egy német kutató - kapták megosztva a sejteken belüli szállítási folyamatok kutatása során elért eredményeikért.

A sejtek ugyanis folyamatosan egy csomó dolgot készítenek, a béta sejtek például inzulint (már akinek van, ugye). Ezt a jó sok és jó sokféle cuccot szépen már a készítés során szétszortírozzák, és a funkciónak megfelelően apró hólyagokba, membrán-vezikulákba csomagolják. Így a különféle anyagok nem keverednek, nem lépnek egymással reakcióba és nem vesznek el, hanem megfelelő hatékonysággal szállíthatók a rendeltetési helyükre, akár sejten belülre, akár sejten kívülre.

Azt már régóta tudták, hogy a sejtek által termelt anyagok kis hólyagocskákba kerülnek, de rejtély volt, mi vezérli a hólyagocskák mozgását. A most díjazott kutatók fedezték fel azokat a szabályozó folyamatokat, amelyek biztosítják, hogy a hólyagocskák a megfelelő időben a megfelelő helyre érkezzenek, biztosítva a sejtek és az egész szervezet megfelelő működését.

Ahogy ugyanis a cuccok a hólyagokba kerülnek, a hólyagok kis címkéket, molekulákat is kapnak a felületükre. Ezek a molekulák a sejt szállító rendszerének pont olyanok, mint a postának a csomagon lévő postacím. A cím szerint a sejt a hólyagokat a benne lévő anyagokkal együtt szállítószalagra teszi (tényleg, ezeket mikrotubulusoknak hívják), majd útjukra indítják. Sokszor a hólyagok a szállítószalag egy pontján megakadnak, várakoznak és csak adott behatásra ürülnek. Például az inzulint tartalmazó hólyagok akkor ürítik az inzulint a véráramba, ha a béta sejt érzékeli az emelkedő vércukorszintet és sokszoros kapcsoláson keresztül megnő a sejten belüli kalciumszint.

Számos betegség oka ennek a precíz szállítási rendszernek a meghibásodása, a cukorbetegség mellett többek közt egyes neurológiai és immunológiai betegségeknek is. A sejtek ugyanis az inzulinon kívül enzimeket, hormonokat vagy az idegsejtek hírvivő anyagait is ezen a módon mozgatják. 

A sejt ezzel a sokféle hólyaggal és a rengeteg szállítószalaggal valójában olyan, mint egy bonyolult sztrádarendszer, olyan átmenő forgalommal, mint nyári péntek délután a Balcsi felé az autópálya. Nem kell nagy fantázia elképzelni, hogy a legapróbb fennakadás vagy probléma káoszt okozhat.

Randy W. Schekman (Kalifornia Egyetem, Berkeley) fedezte fel azokat a géneket, amelyek kulcsszerepet játszanak e bonyolult "teherforgalom" szabályozásában. James Rothman (Yale Egyetem) fedezte fel, hogyan képesek a hólyagocskák a célpontjukhoz kapcsolódni, hogy kiüríthessék rakományukat. Thomas Südhof (Stanford Egyetem) pedig azt tárta fel, mi biztosítja azt, hogy ez a kiürítés a megfelelő időben történjen.

A legmagasabb orvostudományi elismeréssel összesen 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár. A díjat hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.

MTI, Origo