Cukkerberg

Így próbálok kiegyensúlyozottabb lenni.

2023. március 27. - szabari.betti

istockphoto-1399000024-170667a.jpg

A diabétesz sokszor azt jelenti, hogy állandóan olyan dolgokra gondolok, amelyek miatt a legtöbb ember nem aggódna (vagy nem is tud róluk). Hétköznapi szinten mindig kíváncsian várom, hogy mit hoz a mai nap, legyen szó hétköznapi rutinról vagy váratlan kalandokról, de olyan dolgokat is át kell gondolnom, mint például: „Ha megeszem ezt a muffint, ez milyen hatással lesz a vércukorszintemre?” vagy „Van elég inzulin a pumpámban ahhoz, hogy kibírjam a napot?” vagy Ma reggeltől estig túrázni fogunk, hogy fogja bírni a cukrom az egész napos testmozgást?”. Rengeteg döntéshozatal jár a fejemben, miközben megpróbálom meg is oldani ezeket. A döntések, amelyeket meg kell hoznom, sok érzést, például szorongást vagy stresszt okozhatnak. Én a következő módokon próbálom csökkenteni ezeket, és tudatosan kiegyensúlyozottabb és pozitívabb életet élni, diabétesszel.

Próbálok találékony lenni. Ha tehetem, megpróbálok megelőzni bizonyos helyzeteket. Gondoskodom róla, hogy soha ne fogyjon el az inzulinom, és mindig ellenőrzöm az egyéb készleteimet is - szenzor, tesztcsík, szerelék, tartály, stb. Ezt viszonylag kemény úton tanultam meg: az utolsó kanül utáni kutatás enyhe pánikállapottal is együtt jár, ezért nem ajánlom. Mindig győződj meg arról is, hogy van készleten a hipós csomag. Ez azt jelentheti, hogy a nem cukorbeteg barátaid vagy családtagjaid kezére kell csapni, akik nem tudnak ellenállni a szőlőcukor vagy egyéb gyorsan felszívódó CH kísértésének. Több helyen is tartok készletet ezekből a dolgokból. Amikor úton vagyok, mindegyik táskámba már előre be van készítve hipós cucc. Arra is ügyelek, hogy a hűtőben mindig legyen tartalék inzulin, a szekrényemben pedig a fogyóeszközök. 

Dokumentálok. Néha történnek dolgok, amelyekre egyszerűen nincs magyarázat. Szerencsére ritkán, de előfordul, hogy mindent pontosan ugyanúgy csinálok, mint előző nap, mégis teljesen más eredményeket kapok. Így a naplózás különösen hasznos a minták azonosításában. Arra használom, hogy megtudjam, mi volt az, ami egyszeri eset, és mi az, ami már egy sémát mutat, és módosításra van szükség az inzulinmennyiségben. Akkor is hasznosnak találom, ha új dolgokat próbálok ki, vagy ha megváltozik a napi rutinom. A pumpámról is letölthetek információkat, amelyek egyértelműen mutatják a mintákat.

Hallgatok a testemre. Most nem valami furcsa spirituális dologról beszélek, hanem megtanultam nagyjából tisztában lenni azzal, amit érzek: érezni, mikor lehet alacsony és mikor magas a vércukrom. Ez persze nem helyettesíti a vércukorszint-mérést vagy a szenzor használatát, inkább csak egy kiegészítő "eszköz" annak csekkolására, hogy minden oké-e. 

Nálam van a kontrol. Rájöttem, hogy egy gyors teszt elvégzése minden információt megadhat az adott helyzet kezeléséhez. Megpróbálok aszerint működni minden nap, hogy mindössze öt másodpercbe telik egy teszt elvégzése, és így sokszor a probléma megoldása is. Amint tudomást szerzek arról, hogy mi a gond, azonnal kijavítom. Számomra ez egy kiváló mantra, mert:

a) Nem foglalkozom vele  tovább – miután tudom, hogy megbirkóztam vele, folytathatom az életet.

b) Tudom, hogy a vércukorszintem vissza fog térni a normál tartományba, mert kezelem, és nem marad órákon át magasan, vagy folyamatosan alacsonyan.

c) Lehetővé teszi, hogy egy kicsit jobban visszatartsam a frusztrációmat. Nagyon zavaró tud lenni, amikor nem érem el a várt vércukorszintet. Megtanultam, hogy a cukorbetegséggel kapcsolatban soha semmi sem teljesen kiszámítható, de mivel gyorsan kezelem a problémákat, gyorsabban el is tudom engedni a velük járó frusztrációt, és problémamegoldó üzemmódba léphetek. Tanulok a tapasztalatokból, és próbálok rájönni, hogyan akadályozhatom meg, hogy ez legközelebb megtörténjen. Nincs rosszabb, mint a cukorbetegség figyelmen kívül hagyása. Rövid távon nem érzed jól magad tőle, frusztrált és kontrollon kívüli maradsz, és persze hosszú távon komolyabb következményei is vannak. Ha tudom, hogy az aktuális pillanatban megküzdöttem vele, úgy érzem, hogy irányítok, és ezért mindent megteszek, hogy egészséges és pozitív maradjak rövid és hosszú távon is.

Nem vagyok tökéletes. A diabétesz a tökéletes vércukorszint elérésére késztet. De nagyon sokszor előfordul, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan azt gondolnád. Néha úgy gondolod, hogy ha csak azt csinálod, amit előző nap, akkor ugyanazt az eredményt fogod elérni. De ez nem mindig van így! Tinédzser koromban volt időszak, amikor ez a hullámvasút már annyira frusztrálóvá vált, hogy nem akartam látni a számokat a mérő kijelzőjén, mivel úgy éreztem, hogy ez engem, és a teljesítményemet minősíti. A HBA1C érték sokáig olyan volt nekem, mint egy jelentés, és nagyon sokszor csalódtam az eredményeimben és magamban is. De ez nagyon káros volt a mentális egészségemre, ami viszont hatással volt magamra és a cukorbetegségemre is. Amikor rájöttem, tulajdonképpen mit csinálok magammal, egy pillanatra megvilágosodtam; nem vagyok tökéletes. Nem vagyok tökéletes, és ez rendben van. Ember vagyok, akinek az a kihívás jutott, hogy megpróbálja szimulálni az egészséges emberi hasnyálmirigy funkcióit. Ez van. Ennek a felismerésnek köszönhetően sokkal pozitívabb vagyok, tudván, hogy néha úgyis megtörténik a sz*r, hogy a tőlem telhető legjobbat teszem a rendelkezésemre álló eszközökkel, és hogy a boldog érzés sokkal jobb hatással van az egészségemre és a diabétesz menedzselésemre is.

Nektek milyen tippjeitek vannak, hogy boldogabb és pozitív életet élhessünk a diabétesszel?

A bejegyzés trackback címe:

https://cukkerberg.blog.hu/api/trackback/id/tr4418076960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása