Tudod-e, mennyi rostot eszel egy nap...? A megfelelő mennyiségű rost elfogyasztása nem csak az ételek kedvezőbb vércukoremelő hatása miatt, de számos más okból is javasolt. Nem csak cukorbetegeknek.
A rostok az emberi étrend elengedhetetlen részei. Feltétlenül szükségesek a megfelelő emésztéshez, de nem olyan régen egyértelművé vált, hogy a keringésre és a szívre is nagyon jó hatással van a rostgazdag táplálkozás. Például egy tanulmány egyenesen arról számol be, hogy szívinfarktust követően a magas rosttartalmú étrend megnövelte az élettartamot. Ha viszont rostszegény módon táplálkozol, megnöveled a metabolikus szindróma, így a cukorbetegség kialakulását és a testsúlyoddal is gondjaid lehetnek.
Pontosan hogyan fejti ki hatását a sok rost, nem teljesen ismert. Az biztos, hogy a rostdús táplálkozás csökkenti az általános gyulladási faktorokat, jó hatással van a vérzsír szintre, csökkenti a lipid peroxidációt, növeli az inzulin-érzékenységet, jobb vércukoranyagcserét és egészségesebb bélbaktérium flórát eredményez.
Nagyon izgalmas egyébként, hogy a bélbaktériumok milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban - olyan tanulmányokat is lehet olvasni, hogy a bélbaktériumok az elfogyasztott rostot lebontják és az így keletkezett anyagok fejtik ki igazából a pozitív hatást. A baktériumflóra akár még a testsúlykontrollban is kritikus szerepet játszhat.
A természetes módon magas rosttartalmú alapanyagok – teljes kiőrlésű gabonák és termések – általában egyéb vitaminokban és fontos tápanyagokban is gazdagabbak, melyeknek szintén pozitív hatása van az egészségre.
A hazai ajánlás szerint a napi rostbevitel felnőtteknek 25-30 g körüli érték. 0,5-1 kg zöldség, főzelék, vagy 50-90 g zabkorpa tartalmazza ezt a mennyiséget. Gyermekeknek 0,5 g/100 kcal (max. 25 g) az ajánlott mennyiség.
Általában a probléma az, hogy az élelmiszeripar által előállított termékek nagy része finomított és rostszegény, mint például a fehér lisztek. A gyümölcsök, zöldségek, magvak, teljes kiőrlésű és kevéssé feldolgozott ételek általában magas rosttartalmúak, míg az erősen feldolgozott, fehérlisztes, kristálycukros ételek alacsonyak. Egy nagy marék málna 8 g, egy alma héja 4,4 gramm, egy csésze lencse pedig 15,6 gramm rostot tartalmaz. Rosttáblázat például ITT van, lehet számolgatni.
Egyébként kétféle rost van: vízben oldható és nem oldható rostok. A vízben oldható rostok jó hatással vannak a koleszterin-szintre, míg a vízben nem oldhatók főleg az emésztést segítik. A legtöbb zöldségben mindkettő bőségesen megtalálható.
Ha pedig még mindig nem vagy meggyőzve, akkor aduászként érdemes fejben tartani, hogy a megfelelő mennyiségű rost segíti a testsúlykontrollt és a fogyást. A rostok fent említett, részleteiben nem teljesen ismert pozitív hatása mellett a rostban gazdag ételek egyszerűen laktatóbbak, a gyomor jobban telítődik és tovább tart az emésztés – vagyis egy rostgazdag étkezés után később leszünk éhesek. Nagyon sokat számít, ez már saját tapasztalat, érdemes kipróbálni! Viszont arra is figyelj, ha megnöveled a napi rostmennyiséget, a napi elfogyasztott folyadékmennyiséget is növeld meg, hogy elkerüld a lehetséges székrekedést. Nehogy gyorsan elmenjen a kedved az egésztől.
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hírlevél,
Huffpost, Huffpost-2, Egészségkalauz, MedCourier,
fotó
