Igazán izgalmas kutatási eredmények látnak mostanában napvilágot az 1-es típusú cukorbetegség gyógyításával kapcsolatban! Nehéz véleményt alkotnom, mert ha van szkeptikus a csodagyógyító gumibogyószörpökkel és a "megtaláltuk a rák ellenszerét" kezdetű fantazmagóriákkal kapcsolatban, akkor az én vagyok - ezeket az új felfedezéseket azonban igazán nem tudom egyelőre hova tenni. Ha megállják a helyüket, kétségtelenül az elmúlt évek legizgalmasabb lehetőségeit villantják fel.
Inzulintermelő béta sejtek egy Langerhans szigetben, kék szín mutatja 1-1 sejt sejtmagját (DNS molekulákkal), a sok sejt között az inzulintermelő béta sejteket zölden jelölték.
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun folyamat eredménye: a szervezet immunrendszere kisiklik és a baktériumok mellett a saját inzulintermelő béta sejteket is elpusztítja. Sajnos mire a cukorbetegség kiderül, a béta sejtek 90%-a megsemmisül. Külső inzulinadás mellett a megmaradt 10% sejt még egy darabig működik és még mérhető a vérben a saját inzulintermelés kimutatására alkalmas C-peptid (a C-peptid a sejtekben termelődő inzulinmolekulákról leszakadó kis cafat, a külsőleg adott inzulin nem rendelkezik ilyennel). A mai klasszikus felfogás és tapasztalat az, hogy a megmaradt béta sejtek sajnos pár hónap, maximum 1 év után elpusztulnak, eltűnik a C-peptid a vérből és megszűnik a saját inzulintermelés kiegyensúlyozó hatása is.
Két kutatási eredményt is szeretnék felvillantani. Az egyik egy kissé vitatott megbízhatósággal rendelkező amerikai csoporttól származik, melyet a Diabetes Care márciusi számában közöltek és a HVG is beszámolt róla. Állításuk szerint a saját inzulintermelés sokkal tovább kitart, egy év helyett akár évtizedekig is! A kutatás során 182 1-es típusú cukorbeteg C-peptid szintjét mérték meg olyan kütyüvel, ami az eddigiekhez képest 22-szer érzékenyebb - így képes kimutatni C-peptidet olyan betegeknél is, akiknél eddig nem. Az érzékenyebb mérési eredmények alapján minél régebb óta áll fenn a cukorbetegség, annál alacsonyabb a saját inzulintermelés, de van, még akár 30-40 éves időtartam után is! Hogy ez miért érdekes? Egyrészt mert a saját inzulintermelés nagyban képes stabilizálni a cukoranyagcserét, tök jó lenne tehát utat adni ezeknek a sejteknek. Másrészt pedig ha van béta sejt (vagy képes újonnan keletkezni), elvileg nem kell mást tenni a teljes gyógyításhoz, mint megakadályozni azok pusztulását.
És láss csodát, pontosan ezt csinálta egy másik kutatócsoport! "Őssejt-nevelő", így hívják a találmányukat. Ismert ugyanis, hogy a köldökzsinór-vérben (és bizonyos egyéb szövetekben) egyes sejtek képesek az "elromlott", saját szervezetet támadó immunsejteket megváltoztatni és így az autoimmun folyamatokat tompítani. A tanulmányban ezért fogtak néhány cukorbeteget, a vérükben keringő fehérvérsejteket (immunsejteket) összegyűjtötték és egy kamrában összeengedték az immunrendszert "nevelő" köldökzsinór-őssejtekkel, majd a saját "megnevelt" immunsejteket juttatták vissza a pácienseknek. A kezelés hatására kimutathatóan csökkent az autoimmunitás, sőt megnőtt a saját inzulintermelés (a C peptid szint) még azoknál a több évtizede cukorbetegeknél is, akiknél a kezelés előtt ez nem volt mérhető! Bár inzulinmentesek nem lettek, a működő béta sejteknek köszönhetően kiegyensúlyozottabb lett a cukoranyagcsere. Sajnos viszonylag rövid időszakot követtek a tanulmányban (12 hét), így kérdéses, mennyire maradandó a változás, ahogyan az is, pontosan mit lehet elérni az "átneveléssel".
Lehetséges lenne az inzulintermelés fokozása csupán azzal, hogy megakadályozzuk az autoimmun folyamatot? Vagyis egyszerűen utat kell adni a béta sejteknek? Egyáltalán, ott vannak ezek a sejtek vagy újonnan képződnek? Lehetséges lenne, hogy a stabilabb cukoranyagcserével rendelkező diabéteszesek esetén működő béta sejtek és a saját inzulin kiegyensúlyozó hatása van a háttérben? Nem tudom. Igazán nagy felfedezés, a kérdés, mi lesz belőle. Drukkolok. Akarom a saját béta sejtjeimet látni, ahogyan vidáman működnek.
A Faustman eredményekről a DiabetesMine is publikált posztot, sőt bemutató videó is van. Az őssejtek átnevelését célzó kutatásról Joshua Levy ír hosszabban blogjában.