Életem egyik legviccesebb élménye az volt, amikor évekkel ezelőtt New York-ban járva belebotlottunk egy kötő- és horgolófesztiválba. Körülbelül olyan dolgot képzeljetek el, mint a WAMP, de mindenki, aki csak kitelepült az asztalkák mögé, valamilyen elképesztő kötött-horgolt cuccot árult. És miközben árult, kötött vagy horgolt. A szórólapokat az éppen zajló eseményről egy magas, afroamerikai fiú osztotta, egy sárga, kötött (!) öltönyben.
Akkor jöttem rá, hogy a kötés az vagány. Én mondjuk mindig is szerettem bíbelődni ezzel (már gyerekkoromban is rettentő, saját kötésű pulcsikban és lábszárvédőkben jártam az általánosba...), de amióta gyerekeim vannak, eszembe se jutott, hogy erre lenne időm. Pedig a kötés-horgolás, illetve rokon társaik, a hímzés például, szuper feszültség levezetők, ráadásul egy szép darab örök marad, és értékes lesz a sok órányi munkától. (Mari dédi gyönyörűséges patchwork takaróit vagy kötött óriáskígyóit és babáit a családban minden gyerek megkapta, és a gyerekszoba igazi, kedves díszei lettek.)
Ha már valaki tud kötni, akkor szabadjára kell engedni a fantáziát. Lehet például ilyen nagyon vicces zöldségeket és gyümölcsöket csinálni: ajándék csoki helyett a gyereknek. (Ha meg nem sikerül, meg lehet őket rendelni online.)
Hill Rise Allotment Association
