Nem csak az izmainkat érdemes edzeni, hanem a zsírsejtjeinket is - állítják a Joslin Diabetes Center kutatói. A rendszeres testmozgástól ugyanis a "rossz" fehér zsírszövet "jó" barna zsírszövetté alakul át, amely aztán növeli az inzulinérzékenységet és jó hatással van a szervezet teljes anyagcsereállapotára. Eddig csak izomra gyúrtunk, mostantól "jó" zsírra is!
Ha nem is fogysz, akkor se hagyd abba - a felszín alatt jó dolgok történnek
A zsírszövetet hajlamosak vagyunk egyszerű raktárként elképzelni, valójában azonban ennél sokkal aktívabb és összetettebb. Eleve két fajta zsírszövet létezik, fehér és barna. Míg a fehér zsírszövet döntően raktároz és energiát ad, addig a barna zsírszövet aktív anyagcserével rendelkezik, védi a szervezetet a mechanikai hatásoktól (pl. talppárnák), téli álmot alvó állatokban pedig hőt termel. Amit köznyelvben hájnak hívunk, az fehér zsírszövet, mennyiségét pedig általában könnyen tudjuk növelni (lsd. karácsonyi ünnepek).
A Joslin kutatói most azt találták, hogy mozgás hatására megnő a barna zsír aránya a zsírszövetben, egerekben és emberekben egyaránt! Marha jó, ezt kár volt kikutatni! - mondhatnátok, de itt jön a balladai fordulat. A frissen létrejött barna zsírnak ugyanis jelentős pozitív hatásait lehetett kimérni: növelte az inzulinérzékenységet, a sejtek cukorfelvételét és összességében javította a szervezet teljes anyagcsere-állapotát!
A pozitív hatás egereknél 11 nap intenzív mozgás után (futókerék), míg embereknél 12 hét rendszeres kerékpározás után jelentkezett (bicikli, mondom én!). Sőt mi több, fogtak a kutatók egy kevés frissen keletkezett barna zsírszövetet a mocorgós állatokból és átrakták másik, kövér egerekbe. Láss csodát, a nem sportoló kövér egerekben a kapott barna zsír megnövelte az inzulinérzékenységet és a cukortoleranciát, 3 egész hónapon keresztül!
"Vicces, de a jelek szerint nem csak az izmokat kell edzeni - mondja Kristin Stanford, a Joslin Diabetes Center kutatója - hanem a zsírunkat is. Az edzett zsír "bebarnul", intenzívebb lesz az anyagcseréje és hatással van a szervezet egészére. Feltehetően a véráramon keresztül juttat anyagokat a többi sejthez, így fejti ki pozitív hatását az egész testre." Aztán gyorsan hozzáteszi: "Ez nem az a zsír, ami hastájékon van. A hastájéki háj fehérzsír-tömeg és továbbra is jelentősen növeli a cukorbetegség kockázatát, ahogy a túlsúly is jelentős rizikófaktor, továbbra is!"
Egyébként pont a napokban akartam írni posztot a háj nélküli emberről, Tom Staniford paralimpiai biciklistáról. Tomnak egy génmutáció következményeként nincs zsírszövete, sem fehér, sem barna, és egyébként sok más tünete mellett 2-es típusú cukorbeteg is. Utánanéztem a génnek, és egy általános sejtosztódással kapcsolatos fehérjéről van szó - nem látom az egyenes ági kapcsolatot a cukorbetegséggel, de mindenképpen elgondolkodtató. Egyre több adat mutatja, hogy a "jó" zsírsejtek nagyon is fontos szerepet töltenek be az anyagcserénk szabályozásában, így a cukorbetegség kialakulásában is. Csak ne keverjük a hájjal, de tényleg, nehogy valaki félreértsen! A mozgás jó, még jobb is, mint gondoljuk. A túlsúly nem jó.