Most, hogy elkaptam valami furcsa influenza-szerű vírust, amitől még a szemem is fáj (de tényleg!), igazán stílusos a téma: mire érdemes ügyelni, ha egy cukorbeteg megfázásos vagy influenzaszerű tünetekkel küzd? Vettem a bátorságot és a WebMD idevágó cikkét, illetve a brit DiabetesUK erről szóló részeit fésültem össze.
Fotó innen
Diabétesz esetén különösen két dologra kell figyelni betegség alatt: a megfelelő vércukorszint-kontrollra és a dehidratáció, azaz a túlzott folyadékvesztés elkerülésére. A túlzott folyadékvesztés nem cukorbetegek esetében is fontos, de mivel vércukorkilengésekkel kombinálva súlyos állapotot is eredményezhet, külön figyelmet érdemel.
Vércukor-kontroll
Betegség alatt minimum 3-4 óránként érdemes vércukrot mérni, de lázas állapotban, rosszullét esetén vagy korábban mért magasabb értéknél sűrűbben, akár 1-2 óránként ellenőrizni. Én 1-2 óránként szoktam mérni, egyszerűen így érzem magam biztonságban. Minden betegség vagy fertőzés ugyanis stressz a szervezetnek, vércukorszint-emelkedést okozhat, ezért szükséges lehet több inzulint adni.
Magas vércukorszint esetén (11,0 mmol/l felett) a szervezet a vesén keresztül próbál megszabadulni a felesleges cukortól, mely fokozhatja a lázas állapotban, hányás-hasmenés esetén egyébként is magas a folyadékvesztést. A folyamat könnyen vezethet dehidratációhoz (a szervezet "folyadékhiányos" lesz, a folyadékkal együtt pedig sokminden fontos anyag is távozik, pl. sók). A dehidratáció aztán visszahathat a cukrokra és így tovább. Ezért fontos mielőbb rendezni a vércukorkilengést és folyamatosan pótolni az elveszített folyadékot (és sókat pl. sózott húsleves formájában).
Tartósan magas vércukorszint dehidratációval együtt igazán súlyos esetben eszméletvesztéshez is vezethet. Ez az állapot lehet ketoacidózis vagy nem-ketotikus kóma. Bár szerencsére nem gyakran fordulnak elő, súlyosságukat tekintve érdemes szót ejteni róluk
Ketoacidózis és nem-ketotikus kóma
A diabetikus ketoacidózis (DKA) általában 1-es típusú cukorbetegeket érint, tartósan magas vércukorszint (pontosabban inzulinhiány) okozta anyagcsere-kisiklás. A félrecsúszott anyagcsere miatt a szervezetben ún. ketontestek keletkeznek, melyek nagy mennyiségben képesek eltolni a vér pH értékét savas irányba, így okozva a teljes szervezet működési zavarát (acid=sav, keto-acidózis=ketonok okozta savasodás). A ketoacidózis kialakulása több óra, akár egy napnál is több, de egyéni különbségek vannak - kicsik és idősebbek érzékenyebbek lehetnek.
Ketoacidózis során a lehelet körömlakk-lemosó szagú lesz (acetonszagú, az aceton is egyfajta keton), hasi fájdalmak, hányinger, hányás, zavarodottság lép fel, a légzés szapora lesz, mély belégzéssel és erőltetett kilégzéssel (Kussmaul légzés). A tünetek tehát nagyon hasonlítanak az influenzához: ha tartósan 11 mmol/l feletti vércukorértékeket mérünk, gondolni kell ketoacidózisra. Betegség során fellépő dehidratáció sajnos gyorsíthatja kialakulását.
A nem-ketotikus kóma (teljes nevén nonketotikus hiperglikémiás-hiperozmoláris kóma) 2-es típusú cukorbetegeknél, főleg idősebbeknél alakulhat ki több nap alatt. Kialakulásának oka relatív inzulinhiány, mely az anyagcsere kisiklását okozza. A saját inzulin megléte miatt nem keletkeznek ketontestek, így acidózis sem, de tüneteiben nagyon hasonlít a ketoacidózishoz. Gyakori vizelés és kínzó szomjúság, száraz bőr, zavarodottság, fáradtság, súlyos esetben eszméletvesztés léphet fel.
Mindkét állapot viszonylag hosszú idő alatt alakul ki és megelőzhető a vércukorértékek kordában tartásával. Betegség nélkül is felléphetnek, de fertőzések, egyéb rosszullétek esetén nő a kialakulásuk valószínűsége. Kezelésük során normalizálni kell vércukorszintet és megszüntetni a szervezet dehidratáltságát (sok folyadékot kell inni, meg pótolni az elvesztetett sókat). Enyhe esetben ez otthon is kivitelezhető, de súlyos esetben, főleg betegséggel társítva orvosi beavatkozás szükséges, mely életmentő is lehet. Gyanú esetén és/vagy súlyos állapotban hívjunk orvost!
Folytatjuk.
