Cukkerberg

Milyen is valójában a T1D?

2024. február 26. - szabari.betti

istockphoto-1686235532-612x612.jpg

 – Hogy áll a cukrod? – Jól kezeled? – Milyenek az értékeid?

Ezeket a kérdéseket szokták feltenni a cukorbetegségemmel kapcsolatban. Félreértés ne essék, általánosságban szeretem, ha érdeklődnek a diabéteszemmel kapcsolatban. Az ilyen típusú kérdésekre viszont sokszor nehéz válaszolnom. Gyakran nem találom a szavakat. 

A cukorbetegség sokkal több annál, mint „jó” vagy „nem jó”. „Megfelelt” vagy „nem megfelelt”. Épp emiatt soha nem könnyű a válasz a fenti kérdésekre. A diabétesz önmagában soha nem egyszerű. Ez az egyik legkiszámíthatatlanabb állapot, amellyel együtt élhetünk. Soha nem könnyű az egészséges hasnyálmirigyet utánozni, miközben emellett még megpróbálom élni az életem. Két nap cukorbetegséggel soha nem ugyanaz. És ha mégis, még az sem garantálja ugyanazt az eredményt.

Minden befolyásolja a diabéteszt. Minden és bármi. A szénhidrátok, a mozgás, a stressz, a hormonok, az időjárás, a menstruációs ciklus, a betegségek, a csillagok állása.

Nem ugyanúgy alszom, ha rendben van a cukrom, vagy ha valamilyen kiugrás van a görbémben. Ha nem tervezek meg gondosan előre egy fizikai aktivitást, könnyen leviheti, majd később feltolhatja a vércukorszintemet. A stressz és a betegség elég ahhoz, hogy a cukrom olyan makacs legyen, mint egy öszvér. Egy tányér tészta teljesen másképp hat rá, mint egy főzelék. Ahhoz, hogy ne csússzon ki a kezemből a kontrol, minden tényezőt figyelembe kell vennem, mindig. Ez azt jelenti, hogy mindezen dolgok előrejelzésében élek. 

Húsz év elteltével a cukorbetegség némileg persze másodlagossá vált. Igen, ez valahol frusztrál. Néha keményebb időszakok vannak. Időnként kiégek. Vannak napok, amikor behunyom a szemem, és a kezembe temetem a fejem. Ugyanakkor mégsem érzem, hogy erről szólnak a mindennapok. Már nem. Nem azzal töltöm a napjaimat, hogy gyógyulásról álmodozom, vagy azt kívánom, hogy ne történt volna meg velem ez az egész. A diabétesz igazából sosem akadályozott meg abban, hogy bármit is megtegyek az életben. Életem hátralévő részében 1-es típusú cukorbetegségem lesz, és ezzel megbékéltem. 

A T1D egy erősebb, egészségesebb (!), kitartóbb és fegyelmezettebb emberré tett. Az 1-es típusú cukorbetegség formálta azt az embert, aki ma vagyok. És ez jól van így.

 

fotó: https://unsplash.com/

A bejegyzés trackback címe:

https://cukkerberg.blog.hu/api/trackback/id/tr6018327081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása