Az egyik nap nekem szegezték a kérdést: te honnan szerzed az erőt, a motivációt a sötét, hideg téli edzésekhez?

Nem is volt olyan egyszerű a válasz, mint elsőre gondoltam...mert honnan is?

Kemény fej

Egyrészt tudom, hogy sajnos az eredmények, a fejlődés nem jönnek maguktól. Pedig néha milyen jó is lenne ;) Azokért sokszor keményen meg kell dolgozni. „Fejben“ is akarni kell.

Elhatározás. Szorgalom. Kitartás. Következetesség. Ez a négy alappillér és ehhez kell ragaszkodni és hűnek maradni, akkor is ha ez sok „kényelmetlenséggel“jár és „fárasztó“ egy meló.

Erős szív

Nem csak orvosi értelemben ;) Hinni kell magunkban, az edzőnkben (ha van) és akarni kell elérni a célt. Szenvedéllyel, teljes szívvel dolgozni érte.

Van az a mondás, hogy ha a lábad már nem bírja hagyd, hogy a szíved vigyen tovább. Ez működik!

A Cél

Kell a jó cél. A nagy! Az álom! De kellenek az egészen aprók is... például, hogy hiába szakad az eső, fúj a szél elindulsz. Elindulsz, mert a végén a sok kis megtett út vezet el A nagy célhoz.

Vizualizáció

Ha néha elveszítem a fókuszt, akkor gondolatban készítek egy képet A nagy célomról (minél részletesebb, színesebb, részletgazdagabb, pontosabb ez a kép annál jobb. Például mintha egy filmben látnád magad befutni a célba, vagy látod ahogy lenyomod az órád a megálmodott egyéni csúcs elérése után stb.), azt „dicsfénybe“ vonom és hagyom, hogy az „világítsa meg“ az utam amikor a legsötétebb a nappal is.

Ami nekem nem működik, de lehet hogy neked épp fog:

- kimegyek futni, hogy ehessek csokit / sült krumplit / fagyit

- „külső“ noszogatás

- megszokás

- dühtől/stressztől/negatív érzelmektől hajtott futás

Hajrá! És télen se hagyjon el benneteket a lendület ;)