Mikor inzulinpumpára váltottam, nekem hatalmas dilemma volt, hogy hogyan hordjam az új kis kütyümet - főleg nőként. Elrejtsem vagy mutogassam? A derekamra tegyem, vagy övtáskába? Hogyan integráljam az öltözködésembe? 

Múlt héten került megrendezésre a Magyarország Cukormentes Tortája háziversenyünk, melynek nyertese Jéga-Szabó Anna recepjte lett.

Szerintem minden cukorbeteg életében eljönnek olyan pillanatok - több is -, amikor egyszerűen besokall, elege lesz, és úgy érzi, semmi kedve és ereje nincs foglalkozni a méricskéléssel, szénhidrátok számolgatásával, bólusok becsülgetésével. Megunja a folytonos mérleghintát, az egyensúlyozást a magas és alacsony értékek között. Hiszen annyi minden van hatással a vércukorra: a stressz, a hormonok, a menstruációs ciklus, a betegségek, az időjárás, a csillagok állása...akkor meg minek törjük magunkat. Én sokszor vagyok így ezzel. Ilyenkor mindig próbálok keresni valamilyen új motivációt, ami kicsit felfrissíti és megújítja a cukorbetegséghez való hozzáállásomat. Néhány évvel ezelőtt, az okostelefonok berobbanásával egyidejűleg kezdtem felfedezni a különböző diabétesz kezeléssel kapcsolatos mobil appokat, amelyekből most már számtalan féle-fajta elérhető. Mikor ilyen világvége hangulatba kerültem a cukorbetegség miatt, mindig elkezdtem használni egy ilyen alkalmazást: számomra motiváló volt pontokat gyűjteni, megetetni a "cukorszörnyet", vagy haladni felfelé valamilyen ranglétrán, ezzel ez egy másik, új célt kitűzve magam elé azon túl, hogy jó értékeim legyenek. 

Valahányszor a Belevalók mozgalmunkkal járjuk az országot, és a nyitó elméleti előadáson elhangzik Frederick Banting neve, mindig eszembe jut, mennyire hálásak lehetünk az ő munkájáért és eredményeiért. Tulajdonképpen minden cukorbeteg az életét köszönheti neki, így azt gondolom, mindenképp helye van ezen a blogon egy bejegyzésnek, amely bemutatja őt, az életét, a kutatásait.