Egy újfajta, nanotechnológián alapuló inzulinbeadási módszert fejlesztenek amerikai kutatók: a nanogélbe zárt, injekcióval bőr alá juttatott inzulint ultrahanggal lehet majd kiszabadítani és a véráramba juttatni.
A fejlesztők szerint az újfajta, nanotechnológián alapuló inzulinadási módszerrel csökkenthető lehet majd a cukorbetegek által igényelt injekciók száma. A technikát az Észak-Karolinai Állami Egyetem és az Észak-Karoliniai Egyetem kutatói fejlesztették ki.
A módszer lényege, hogy olyan nanorészecskéket injekcióznak be a beteg bőre alá, amelyek biokompatilis és biológiailag lebomló polimerekből állnak, belsejükben pedig inzulint hordoznak. Az inzulint hordozó nanorészecskéket ezután felerészt pozitív, felerészt negatív töltésű burokkal látják el, így a részecskék elektrosztatikusan vonzani fogják egymást és gélszerű anyagot alkotnak, „nanohálózatba” állnak össze.
A gélbe csomagolt inzulint ezután a bőr alá lehet injektálni, így egy dózisnyi inzulin a bőr alatt pihen, arra várva, hogy bejuthasson a véráramba.
Az inzulint a nanogélből kézi ultrahangos készülék segítségével lehet kiszabadítani, amely a kérdéses területre irányítva ideiglenesen megbontja a nanohálózatot. Amint megszűnik az ultrahangos hatás, a nanohálózat újra felépíti magát, újra magába zárja a véráramba nem jutott, maradék inzulinmennyiséget.
Amikor aztán a nanorészecskék kifogynak az inzulinból, újabb injekcióra van szükség, a korábbi hálózat tagjai pedig pár hét alatt mellékhatások nélkül felszívódnak a szervezetben. A metódussal csökkenthető a cukorbetegek által igényelt injekciók száma, és a technika valószínűsíthetően más, rendszeres gyógyszerszedést vagy injekciózást igénylő állapotok esetén is alkalmazható lehet.
Nagyon érdekesek nekem ezek a nanomegoldások, csak valahogy azt nem látom, hogy az intenzív inzulinterápiában szükséges finom szabályozást hogy lesznek képesek megoldani? Zhen Gu vezető kutató elmondása szerint a fejlesztés jelentősen megkönnyíti majd a páciensek mindennapjait, mivel ritkább inzulinadás lesz csak szükséges - tényleg ilyen nagy probléma az inzulinadás maga...?