Szelektív hulladékgyűjtés és diabétesz? IGEN!

2020. január 11. - szabari.betti

szelektiv_diab_magyar.jpg

Első olvasásra talán furcsa, már-már összeegyeztethetetlen lehet a cím: mégis mi köze van a kettőnek egymáshoz? Hogy jön a hulladékgyűjtéshez a cukorbetegség? Pedig ha belegondolunk, ez a két dolog nagyon is összefügg(het): véleményem szerint diabéteszesként - különösen, ha pumpát és/vagy szenzort is használunk, bizonyos hulladéktípusokból többet "termelünk", mint az átlag, az anyagcsere állapotunkat fenntartandó. Teljesen természetes, hogy azokhoz az eszközökhöz, termékekhez, amelyek a cukorbetegség kezeléséhez szükségesek, sokszor csak extra csomagolásban, védőbevonatban jutunk hozzá, hiszen többségüknek a kibontásig sterilnek kell maradnia. Viszont ha már így van, legalább gyűjtsük őket szelektíven! Ismerjük fel, hogy mekkora felelősségünk lehet ebben, és milyen fontos, hogy környezettudatosan álljunk ehhez a témához, hiszen van egy jó hírem: a diabétesz révén keletkezett hulladékaink döntő többsége újrahasznosítható (új nyersanyag kibányászása, feldolgozása, új fák kivágása nélkül létrehozható belőlük újra papír vagy műanyag) abban az esetben, ha a megfelelő helyre gyűjtjük őket! Összeírtuk, mit hova érdemes!

A fényképem illusztráció, a teljesség igénye nélkül. Nálam most éppen ezek vannak mindennapi használatban, de természetesen más fotó készülne egy penes cukorbetegnél, annál, aki éppen szenzorozik, és annál, aki gyógyszert szed. De vannak közös pontok is (tűk, tesztcsíkok, annak doboza, stb), amelyekhez segítséget nyújthat a fenti ábra. A lényeg abban rejlik - itt is, és alapvetően a szelektív hulladékgyűjtésben-, hogy szedjük szét a keletkezett hulladékokat, vizsgáljuk meg, mi micsoda. Ha azt látjuk, hogy a kanül egy műanyag tokban van, papírral lefedve, akkor minden a megfelelő helyre kerüljön a szétszedés után. Vegyük sorra a legfontosabb kategóriákat!

Veszélyes hulladék

Ezt tartom a legfontosabbnak, így ezzel kezdem. Abban bízom, hogy ez evidencia, és minden érintett tisztában van vele, de azért szögezzük le, hogy cukorbetegként számos veszélyes hulladékot hagyunk magunk után annak érdekében, hogy megfelelően menedzseljük az anyagcserénket. Ezekkel kell a legfelelősségteljesebben eljárnunk, hiszen ahogy nevük is jelzi, ezek okozhatják a legtöbb problémát (elsősorban fertőzéseket terjeszthetnek a sima szemetesbe kerülve), hiszen ezek szinte kivétel nélkül a testünkkel, a vérünkkel érintkeztek. Fontos, hogy a veszélyes hulladékokat nem dobhatjuk a kommunális szemetesbe, a többi szemét közé! Általában a diabétesz gondozókban, kórházakban, esetleg háziorvosi rendelőkben ezeket átveszik, ha összegyűjti és beviszi őket a beteg. Érdemes rákérdezni, utánajárni, hogy ki hol tudja ezeket leadni, hiszen a rendszer még nem teljesen kiforrott, és nem hirdetik ezt nagybetűkkel. Én is csak akkor tudtam meg, hogy van ilyen lehetőség, amikor elkezdtem foglalkozni a témával, és rákérdeztem a kórházban, ahova járok. Fontos, hogy a gyógyszertárak közül már nem mindegyik veszi át ezeket a veszélyes hulladékokat, hiszen ehhez külön engedélyre van szükségük - itt is érdemes rákérdezni, mik a lehetőségek (a lejárt szavatosságú gyógyszereket viszont szinte kivétel nélkül minden patikában átveszik). Mi is számít a diabétesszel összefüggő veszélyes hulladéknak?

  • MINDEN használt tű: az ujjszúró lándzsája, a kanült behelyező tű (hiába van műanyag tokban), a penekhez tartozó tűk, injekciós tűk
  • használt kanülök 
  • használt tartályok (hiszen ezekben mindig marad pár egység inzulin)
  • használt inzulinos ampullák
  • használt tesztcsíkok
  • használt szenzor
  • használt vatták, zsebkendők az ujjbegyes vércukorméréshez
  • használt elemek a pumpából, vércukor mérőből: ezt a fotón külön bekereteztem - ez is veszélyes hulladéknak minősül, de ezt ne a kórházakba vigyük be. Utána kell járni, hogy a környéken hol van olyan gyűjtő hely, ahol ez leadható, én például egy közeli szupermarketbe szoktam bevinni, amelynek előterében van egy karton, ahol elhelyezhetők a használt elemek.

Papír 

Motivációként egy fontos tény: egy tonna papírt 3 tonna fa felhasználásával állítanak elő, és évente fejenként átlagosan 60-70 kilogramm papírt használunk fel Magyarországon. A papírból gyártott papír az újrapapír, amelynek gyártásához lényegesen kevesebb (feleannyi) energiára és (negyedannyi) vízre van szükség, mint a hagyományos papír előállításához, és kisebb a levegő- és vízszennyezés is. A szelektíven gyűjtött papírhulladékkal tehát nagyon sokat tehetünk a környezetért. Azonban a papírhulladékot csak akkor tudják újra feldolgozni, ha az nem szennyezett, így erre különösen figyelni kell. Ezeket dobjátok ide:

  • a kanül csomagolásának papír alkotóelemi
  • az inzulintartály csomagolásának papír alkotóelemei
  • a penhez tartozó tűk csomagolásának papír alkotóelemei
  • a szenzor csomagolásának papír alkotóelemei
  • a vércukormérő tesztcsík papír doboza
  • a pen papír doboza
  • a gyógyszerek papír doboza
  • a hipónál használt kis gyümölcslevek elöblített papír doboza

 Műanyag

A műanyag hulladékok újrahasznosítása már egy jóval ingoványosabb terület: újra feldolgozás szempontjából 7 különböző műanyag típust különböztetnek meg, melyek közül az 1-5-ös számozásúak újrahasznosíthatóak, a 6-7-esek viszont nem. (Erről bővebb infót itt találtok: https://www.zoldpolc.hu/muanyagfajtak-es-szelektiv-gyujtesuk) Mindig nézegetem a kanülök, szenzorok és tartályok csomagolását (amelynek egy jelentős része műanyag), de még nem találtam meg rajtuk ezt a számot. Így arra jutottam, hogy inkább szelektíven gyűjtöm őket, bízva abban, hogy újrahasznosíthatók: az elszállítás után úgyis átválogatják őket nálam sokkal szakértőbb emberek, akik ezt megítélik. Egyedül egy bizonyos tesztcsík műanyag dobozán találtam egyszer egy 7-es számot, így amikor ezt használom, a kommunálisba teszem. Tehát, amit érdemes ide dobnotok (kivéve, ha valamelyiken 6-os vagy 7-es számot találtok az újrahasznosíthatóság emblémájának közepén):

  • tesztcsíkok dobozai (a belső, amelyben közvetlenül a tesztcsíkok találhatók)
  • a kanülök csomagolásának műanyag alkotóelemei
  • a tartályok csomagolásának műanyag alkotóelemei
  • a szenzorok csomagolásának műanyag alkotóelemei
  • a kanülhöz tartozó műanyag vezeték
  • a tartály azon műanyag alkotóelemei, amelyeket a tartálycsere után eldobunk
  • a kanül műanyag lezáró kupakjai
  • a penhez tartozó tű csomagolásának műanyag alkotóeleme
  • a hipóhoz használt kis gyümölcslevekhez tartozó műanyag szívószál
  • a szőlőcukor elöblített műanyag tasakja

Végül érdemes még megemlíteni a lejárt, elromlott készülékeket és eszközöket, amelyeket használunk - pumpa, vércukormérő, szenzor távadó, pen. Ezeket minden esetben a gyártónak érdemes visszavinni, hogy ők megfelelően kezelhessék (esetleg néhány elemüket újrahasznosítsák?) az ilyen módon keletkezett hulladékokat. A teljesség igénye nélkül fogadjátok ezt a listát, és mindenképp írjátok meg, ha kihagytam valamit! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cukkerberg.blog.hu/api/trackback/id/tr5615403882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.