10 dolog sorozatunk aktuális cikkében összegyűjtöttünk tíz olyan dolgot, ami "jó" lehet a diabéteszben, amire pozitív hozadékként tekinthetünk. Tulajdonképpen nem is volt olyan nehéz. Ti hogy látjátok? Melyikkel értetek egyet? Melyik igaz rátok?

1. Rendszert adhat. Ad egy napi rutint a mérések, étkezések, inzulinadások sorozata, könnyebben megtanulhatjuk a helyes időbeosztást, és ezt a többi teendőnkre is kiterjeszthetjük, könnyebben megszervezzük a napjainkat, könnyebben ütemezzük feladatainkat és határidőinket, könnyebben menedzseljük az életünket. Más diabéteszes ismerőseim ebben sokkal ügyesebbek, mint én, de az én napirendemnek is ad egy vázat az étkezések beosztása. 

2. Új ismereteket adhat. Cukorbetegként sok hasznos könyvet és cikket érdemes elolvasnunk a diabéteszről, és persze az évek alatt óriási gyakorlati tapasztalatra tehetünk szert, amelyekkel másokat is támogathatunk, mások életét is könnyebbé tehetjük. A diabéteszes önmenedzselés során szerzett ismeretekkel vált lehetővé, hogy edukátorként cukorbeteg gyerekekkel foglalkozhassak, valamint, hogy részt vehetek a Belevalók oktatásban.

3. Sportosabbá tehet. Ha diabétesszel élünk, extrém fontos, hogy legyen rendszeres sport az életünkben, hiszen ily módon egyszerűbb szinten tartani a vércukorszintet, jóval kevesebb inzulinra van szükségünk, és a vérkeringésünkre is jótékony hatással van. Mindig volt valamennyi testmozgás az életemben, de csak a diabétesz diagnózis után vált rendszeressé és tudatossá. Nálam nagyon szembeszökő a különbség, hogy mely napokon sportolok, és mikor nem: amikor futni megyek, utána órákig 50%-on megy a bázisom, annyival kevesebb az inzulin igényem.

4. Egészségesebbé tehet. Még ha nagyon furcsán hangzik is. A diabétesz miatt élek - amennyire csak lehet - tudatosan, emiatt figyelek oda nagyon a táplálkozásra, nem csak annak mennyiségére, hanem minőségére is. Emiatt járok rendszeresen vizsgálatokra, így sokkal jobban kontrol alatt érezve magam, hiszen így más egészségügyi problémákra is könnyebben, és még időben fény derülhet.

5. Erőt adhat. Az a tapasztalatom, ahogy telnek a cukorbeteg évek, hihetetlen erőt és kitartást tud adni a mindennapokhoz az a tudat, hogy látod, így is élek. Így is jól élek. Így is érettségizhetek, diplomát szerezhetek, dolgozhatok, félmaratonokat futhatok, szerelmes lehetek, hobbikat űzhetek, nyelveket tanulhatok, sikereket érhetek el. Cukorbetegként is ugyanazt az életet élhetjük, mint mindenki, ha akarjuk, és ez nagyon erőssé tehet minket.

6. Fegyelmezettebbé tehet. Ez néhány embernek ijesztően hangozhat, pedig tulajdonképpen hasznos tulajdonság. Diabétesz esetén fegyelmezettebbé válhatsz az élet egyéb területein, a munkahelyen, a vásárlásnál, de még a szórakozásnál is. Kevésbé érnek váratlan, és főként kellemetlen események, ha jobban odafigyelsz magadra.

7. Empatikusabbá tehet. Diabétesszel élőként könnyebb beleképzelni magunkat más beteg, vagy más okból nehezebb sorsú emberek helyébe, hiszen olykor mi is nehézségekkel nézünk szembe. Kisebb eséllyel fordulunk el a segítségre szorulóktól, hiszen tudjuk, hogy mi is kerülhetünk olyan helyzetekbe, amikor külső segítségre lesz szükségünk.

8. Figyelmesebbé tehet. Úgy értem, önmagunkkal szemben. Jobban odafigyelünk a testünk jelzéseire, hiszen ez nélkülözhetetlen a hipoglikémiák, de sokszor a magas értékek kiszűréséhez is. Jobban odafigyelünk lábaink állapotára, és úgy összességében, egy cukorbeteg általában hamarabb (és még időben) észrevesz bármilyen elváltozást a testén, és fordul vele orvoshoz, mint az átlag.

9. Tudatosságra nevel. A cukorbetegségnek tudhatom be, hogy nagyrészt tudatosan és minőségien étkezem. A szénhidrátok számolásán kívül sok másra is igyekszem odafigyelni: a glikémiás indexekre, azok keverésére, arra, hogy próbálok a lehető legkevesebb kész, félkész ételt enni, vagy bármit, ami tele van tartósítószerekkel. Igyekszem alapvetően magamra főzni, illetve pár hónapja egyéb házilag készített ételekkel is kísérletezem: saját sütésű kenyér, házi készítésű öntetek, ilyesmi. Ez hatással van a vásárlási szokásaimra is: mivel kerülöm a mesterséges adalékokat, nagyon megválogatom azt is, mit és hol szerzek be.

10. Barátokat adhat. Elképesztően sok embert ismerhettem meg pusztán azért, mert cukorbeteg vagyok. Nagyon sok értékes és nagyszerű embert, akik közül többen a barátaim is lettek, akik közül többen maguk is cukorbetegek. Néhányan példaképpé nőttek a szememben. Már a diagnózis után pár hónappal elküldtek egy diabos gyerektáborba, annak ellenére, hogy kézzel-lábbal tiltakoztam. Már nem vagyok gyerek, de azóta is visszajárok. Igazából a diabétesz miatt lettem önkéntes. Szívesen gondolom azt, hogy ha nem lennék cukorbeteg, akkor is önkénteskednék, de ebben azért nem vagyok teljesen biztos. Hihetetlen kis közösség ez, amelybe igazán jó érzés tartozni, és nagyon sok támogatást nyújt, ma már nem csak cukorbeteg vonatkozásban. Számomra ők a legfontosabb dolog, amit a diabnak köszönhetek. Néha eljátszom a gondolattal, hogy mi lenne, ha valami felsőbb hatalom felajánlaná, hogy nem leszek többé cukorbeteg, viszont cserébe nem ismerném ezeket az embereket. Az a furcsa, hogy nem biztos, hogy belemennék az alkuba.