Ha egy partnerkapcsolatban az egyik fél cukorbeteg, óhatatlanul a másik ember is kap belőle, hiszen ez életünk nagyon fontos és jelentős része. Sokat számít, hogy a másik fél hogyan viszonyul ehhez a helyzethez, hiszen hozzáállásával megkönnyítheti mindkettőjük életét, de meg is nehezítheti azt. Kétélű fegyver. Íme néhány hasznos tanács azoknak a hősöknek, akik párja cukorbetegséggel él! 

Javasolj ötleteket! Egy partner sok mindent más nézőpontból tud szemlélni, ezáltal segíthet egy cukorbetegnek döntéseket hozni. Ha cukorbeteg partnerünk nehézségekkel küzd a cukorbetegség kezelésének valamely területén, adjunk tippeket neki, gondoljuk át, hogyan tudunk segíteni neki. Azt gondolom, minden diabétesszel élő hajlamos arra, hogy hosszú idő után már csak rutinszerűen kezeli betegségét akkor is, ha az a rutin rossz. Ezt egy külső szemlélő könnyebben felismerheti, és felhívhatja rá társa figyelmét is.

Hagyj elég időt partnerednek a cukorbetegség kezelésére! Nagyon fontos, hogy biztosítsuk azt cukorbeteg párunk számára, hogy ne kelljen rohanva, nyomás alatt cukrot mérnie, inzulint adnia, szereléket cserélnie. Ezek mindig teljes összpontosítást igényelnek, és fontos, hogy erre legyen lehetősége a cukorbetegnek, hagyjunk neki elég időt erre, és ne siettessük, vagy - ne adj Isten - ne szóljunk rá, hogy most nincs idő megállni cukrot mérni.  

Állj készen a vércukorszint változások miatti hangulatingadozásokra! A magas és az alacsony vércukorszint időnként ingerlékenységet, zavartságot és néha haragot is okozhat. Egy cukorbeteg partnerének fontos ezzel tisztában lennie, és megértőnek lennie, mozgásteret adnia ilyenkor. Viszont ügyeljünk arra, hogy mindez ne öltsön szélsőséges formákat: természetesen ha párunk agresszívan, erőszakosan viselkedik, az már nem oké. 

Beszéljétek meg a szexuális élettel kapcsolatos problémákat! Sajnálatos módon a diabétesz a párok szexuális életére is hatással lehet. Amennyiben azt veszed észre, hogy cukorbeteg párod gyakran visszalép az intim együttlétektől, vagy látszólag nem élvezi azt, könnyen lehet, hogy a probléma a cukorbetegséghez köthető. Ezt minden esetben érdemes őszintén átbeszélni, és szükség esetén szakembert is bevonni.

Beszéljetek az érzéseitekről! Maga a diagnózis, a cukorbetegség kezelése, a hipók és egyéb vészhelyzetek miatti riadalmak is részei annak a tanulási folyamatnak, mely során a pár elkezd megbirkózni a diabétesszel. De ezeken kívül számos egyéb tényező van, amely kihat a párkapcsolatra: az étrendi változások, szénhidrátszámlálás, a napi rutin, és a diabétesz (sokszor jelentős) anyagi vonzatai. Érdemes időről időre ezeket átbeszélni partnerünkkel, hiszen a cukorbetegek nem is mindig észlelik, milyen hatással lehet diabéteszük a másik félre. Osszuk meg vele érzéseinket, hiszen így neki is könnyebb lesz tisztán látnia!

Figyelj oda partnered cukorbetegségére, de hagyd meg neki az irányítást! Szerintem minden cukorbetegnek jól esik, ha odafigyelnek rá, érzi, hogy nincs egyedül a diabétesszel, egy-egy mérés után rákérdeznek tőle, hogy mennyi az annyi, de fontos, hogy megtaláljuk azt a határt, amivel még nem megyünk az idegeire. Arra például szerintem nincs szükség, hogy emlékeztessük minden mérési és étkezési időpontra, vagy beleszóljunk, hogy miből mennyit eszik. Személyes tapasztalatom, hogy egy cukorbeteg párjának nagyon fontos elfogadnia és megértenie azt, hogy teret kell adnia és tiszteletben tartania a diabéteszt és annak kezelését. Egyszer azt hallottam, hogy a cukorbetegség egy partner számára olyan, mint egy mostohagyerek...mindig az életük része  lesz, és fontos lesz számukra, hogy bizonyos mértékig részt vegyenek a "nevelésében", de végső soron az mindig a mi gyermekünk lesz, és csak a miénk.