Vajon Finnországban miért hatszor magasabb az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása a határ túloldalán található Oroszországhoz képest?
A jelenleg elfogadott nézet szerint az 1-es típusú cukorbetegség azért alakul ki, mert a hajlamot genetikailag hordozóknál valamely eddig nem ismert környezeti faktor beindítja az autoimmun folyamatot. Ha genetikailag nem vagy hajlamos és/vagy nem találkozol azzal a fránya nem ismert környezeti faktorral, nem leszel diabos. Egyszerű, mint a fakocka.
De. Adva van két szomszédos ország, Finnország és Oroszország. A határ mentén hasonló a klíma, a környezet, még nagyjából a genetikai háttér is, mégis markáns különbség mutatkozik az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása között: a finn gyerekek hatszor inkább lesznek cukorbetegek, mint orosz kortársaik. Most akkor mi van...?
A kulcs az eltérő higiéniai körülményekben lehet, mondják a kutatók. Az 1950-es években, a hidegháború idején a diabétesz előfordulása a finneknél a jelenleg tapasztaltnak csupán negyede volt. Két hadakozó nagyhatalom, az oroszok és a svédek közt morzsolódva Finnország a második világháború végére rettenetesen elszegényedett és ritkán lakott volt. Pár évtized alatt azonban az életszínvonal meredeken emelkedett - ahogy a diabéteszes gyermekek száma is. Ma a finneknél a gyermekkori 1-es típusú diabétesz háromszor-négyszer magasabb előfordulást mutat, mint itthon, Magyarországon és hatszorosa az orosz gyermekek körében mértnek.
A koszhipotézis (illetve a higiénia hipotézis) szerint a kulcs az eltérő higiéniai körülményekben keresendő. Dióhéjban, az orosz gyerekek sokkal több koszt nyelnek és az jó nekik. Az orosz kicsik, alig pár száz km-re finn kortársaiktól, gyakran esnek át hepatitis A, Toxoplasma gondii és Helicobacter pylori fertőzéseken, azaz olyan betegségeken és parazitafertőzéseken, melyeket a finnek nagyjából csak hírből ismernek. Arról már nem is beszélve, hogy az orosz gyerekek sokkal több időt töltenek közösségben vagy nem éppen steril játszótereken.
Az elgondolás szerint az autoimmun betegségek, így az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása azért nő, mert a finn gyerekek túl tiszta környezetben nőnek fel és az immunrendszerük nem kapja meg azt az "edzést", amit az oroszok immunrendszere. Valahogy úgy lehet elképzelni - magyarázzák a szakemberek -, ha a fertőzések nem kötik le az immunrendszer kapacitását, talál magának más tennivalót és szervezeten belül lép akcióba, saját sejtek ellen.
A hipotézis egyébként nem új keletű. Már 1989-ben napvilágot látott Nagy-Britanniában a megfigyelés, miszerint nagyobb családban cseperedő gyerekek kisebb valószínűséggel lesznek asztmásak (az első számú krónikus gyermekkori megbetegedés a diabétesz előtt). Már akkor megfogalmazódott a gondolat, hogy a kulcs a nagyobb családokon átsöprő és egymást érő gyerekkori náthák, betegségek lehetnek. Akinél van kisgyermek a családban, tudja, miről beszélek - apró kis biofegyverek egytől-egyig, tuti mindig valamit hazahurcolnak a böliből, oviból, amin ők pár nap alatt túl vannak, az egész család meg hetekig nyögi a hazahurcolt takonykórt.
A koszhipotézis mentén 1999-ben Cambridge-ben bélféreggel fertőztek meg 1-es típusú cukorbetegséget modellező egereket. A kontroll csoportban az egerek 73%-a lett diabéteszes, míg a bélféreggel fertőzött csoport csupán 23%-a. Ezt az úttörő tanulmányt még sok követte, azonos konklúzióval. Olyannyira meggyőzőek ezek az eredmények, hogy lassan, de biztosan elindulnak az emberi kipróbálások is.
Érthető okokból van némi probléma a klinikai vizsgálatok engedélyeztetésével, miután az egészségügyi hatóságok a parazitafertőzések megakadályozása mellett és nem ellen dolgoznak. Ha máson nem lehet, kipróbálom magamon, gondolta Dr. James Logan, a London School of Hygiene and Tropical Medicine egyik kutatója. Miután megfertőzte magát bélférgekkel, azt tapasztalta, ételallergiája elmúlt, ezzel a merész húzással pedig kinyitotta Pandora szelencéjét.
Bár immunológus szemüvegemen át nézve rettenetesen izgalmas az egész, szemüveg nélkül pont annyira undorító. Minden ellenállás és ellenérzés mellett már folyik olyan, hivatalosan engedélyezett klinikai kísérlet, amely a "féregterápia" hatását vizsgálja. Frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegekben a mézeshetek időszakát próbálják meghosszabbítani és egyben blokkolni az beindult autoimmun folyamatot kontrollált körülmények között okozott parazitafertőzéssel.
