A MIT kutatói barna algából kivont zseléből készítettek védőkapszulát inzulintermelő béta sejteknek. A kapszula megvédi a sejteket az autoimmun folyamatoktól, így 1-es típusú cukorbetegeknek is alternatívát nyújt - gondoljunk csak a BioHub fejlesztésre!
A védőzselé felszíne, elektronmikroszkópos kép
A cukorbetegség, de főleg az 1-es típusú diabétesz lehetséges biológiai megoldása az inzulintermelő béta sejtek pótlása. 1-es diabnál ugyanakkor a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy az egyszer már beindult autoimmun folyamat a frissen beültetett sejteket is eliminálni fogja.
A pusztítást megakadályozhatjuk, ha lenullázzuk az immunrendszert - nem túl jó módszer - , vagy ha becsomagoljuk a sejteket valamilyen védő kapszulába - erről szól most a mese. A kapszula olyan védőanyag, amely a támadó immunsejteket távol tartja, miközben a vérnek, szöveti folyadéknak kellő átjárhatóságot biztosít. Egy jó kapszulában a sejtek védve vannak, miközben képesek érzékelni a cukorszintet, kijuttatni a termelt inzulint, valamint megfelelő mennyiségű tápanyaghoz és oxigénhez is jutnak.
Őssejtekből létrehozott inzulintermelő sejtek csoportja
A Nature Medicine újságban megjelent friss cikk alapján barna algából kivont zselé tökéletes kapszula-alapanyag. Irtó kíváncsi lennék, kinek jutott először eszébe kipróbálni, de a lényeg a lényeg, a béta sejtek a zselébe ágyazva vígan működnek cukorbeteg egerekben, gyönyörűen normalizálják a vércukorszintet akár hónapokon keresztül - ami egéréletben mérve bizony hosszú idő.
Eddig örülünk, a gond csupán az, hogy az algazselé idővel hegesedést okoz. A környező szövetek megkeményednek és lassan, de biztosan megfojtják a beültetett béta sejteket.
A MIT kutatói nem hagyták magukat és molekuláris szinten "újraszerkesztették" a barna alga zselét. Úgy kell ezt elképzelni, mintha a nyakláncban cserélgetnénk a gyöngyöket: a zselét alkotó nagy molekulák egyes összetevőit, oldalláncait, kémiai kötéseit módosítgatták és összeállítottak egy 800 darabos molekulakönyvtárat. A különböző változatokat mind kipróbálták, egyenként, kisegerekben ÉS majmokban egyaránt.
Azt találták, hogy a 800-as könyvtárból egy, a TMTD nevű változat nem okoz hegesedést sem egerekben, sem majmokban. Cukorbeteg kisegerekben sikeresen blokkolja a fehérvérsejteket, miközben a beültetett béta sejtek számára is megfelelő közeget biztosít. A magas vércukorszinttel működő állatkák vércukra helyreállt, szöveti hegesedés nélkül.
Gondoljunk vissza a BioHub fejlesztésre és máris nagyon izgalmas lesz a hír! Azt már tudjuk, hogy be tudunk ültetni sejteket a csepleszbe, most úgy tűnik, van védőkapszulánk is. Már "csak" sok inzulintermelő béta sejt kell, de erre is vannak biztató eredmények, folyt. köv. a következő posztban.
