Cukkerberg

Oltással a diab ellen

2015. április 24. - kiskatka

Elsőre erős paradoxonnak hangzik, de egyre több és egyre érdekesebb hírek jelennek meg egy esetleges védőoltásról az autoimmun, azaz az 1-es típusú cukorbetegség ellen.

1_69.jpg

Az autoimmun diab forma esetén

A cukorbetegségnek több fajtája van. A leggyakoribb, a cukorbetegek 90%-t érintő 2-es típusú cukorbetegség – erősen leegyszerűsítve - az inzulin működésének zavara. Általában felnőtteket érint, és erős összefüggésben jelentkezik a túlsúllyal és a mozgásszegény életmóddal.

A második leggyakoribb az ún. 1-es típusú diab (kb. a cukorbetegek 10%-a tartozik ide), amely autoimmun folyamat eredménye. Régen gyerekkori cukorbetegségnek nevezték, lévén a cukorbeteg gyerekek szinte kivétel nélkül ide tartoznak. Valójában úgy tűnik, szinte bármely életkorban beindulhat az immunrendszer téves reakciója, amely a saját inzulintermelő sejtek elpusztítását eredményezi.

A hírekben szereplő inverz vakcináció, inverz oltás ez utóbbi forma, azaz az 1-es típus esetén jelenthet majd megoldást a jövőben.

Inverz vakcináció: a paradoxon

A klasszikus oltóanyagokban elölt vagy legyengített kórokozók, vírusok találhatóak. A készítmények képesek az immunrendszert aktiválni, az immunválasz-memóriának köszönhetően védettséget adni, de a szervezetet súlyosan megbetegíteni már nem.

Ezzel szemben az inverz vakcináció, azaz „fordított oltás” során pont az ellenkezőjét szeretnénk elérni: az immunrendszer bedurrantása helyett a nem kívánatos immunválaszt lecsendesíteni. Jelen esetben az inzulintermelő béta sejtek ellen kialakult „védettséget”, azaz a sejteket elpusztító folyamatokat szeretnénk blokkolni. De hogy lehet ez?

Kétszintű immunrendszer

Az immunrendszerünk egy fantasztikusan bonyolult és gyönyörű rendszer, fékező és aktiváló hatások összetett hálózata, amelyben rengetegféle sejt és kismillió molekula dolgozik össze azért, hogy egy egyszerű nátha vagy néhány perc a BKK járművein ne purcantson ki minket.

Emlősökben, azaz bennünk is alapvetően két szintje van az immunválasznak. Az első szintet nevezhetjük gyalogságnak (veleszületett immunrendszer). A „gyalogság” az egyszerű bakteriális és virális mintákat képes felismerni, a fertőzést követően azonnal akcióba lendül és enzimekkel, mindenféle furmányos módszerekkel kinyírja, szétrobbantja és felfalja (szó szerint) az idegenként felismert behatolót.

A második hullám igazi nehéztüzérség (adaptív immunrendszer). Ide tartoznak a B és T fehérvérsejtek, melyek közül a T sejteknek bizonyítottan szerepe van az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában. A „nehéztüzérség” kicsit nehezebben lendül be, 1-2 nap is kell ahhoz, hogy igazán elérje a maximumát, akkor viszont nagyon specifikusan, célirányosan és rendkívül effektíven pusztítja az idegennek felismert kórokozót. Vagy téves esetben a saját sejtet – ez az autoimmun folyamat, így az 1-es típusú diab is.

A két szint számos ponton kapcsolódik, de egyik legfontosabb kapcsolattartó az ún. dendritikus sejt vagy antigénprezentáló sejt. Ez a sejt a „gyalogság” részeként folyamatosan járőrözik a szervezetben, mindent bekebelez és szétcincál, amit talál, majd a részecskéket bemutatja a sejtfelszínen a „nehéztüzérség” sejtjeinek, így a T sejteknek. A két sejt fizikális kapcsolatot létesít, a T sejt szépen letaperolja a dendritikus sejtet, nagyon helyesek mikroszkóp alatt.

A T sejtek ezt követően a dendritikus sejt által bemutatott molekulacafatokat fogják nagyon nagy specifikussággal felismerni. Ami nagyon nem mindegy, hogy a felismert molekula aktiválja vagy épp csendesíti a T sejteket. Egy jól működő immunrendszerben a kórokozótól származó molekulák aktiválnak, de a saját molekulák nem.

A dendritikus sejt kulcsszerepe abban áll, hogy a bemutatott molekuladarabkákkal képes a T sejtes pusztítóhullámot bedurrantani, de akár azt célirányosan gátolni is. Itt jön a képbe az inverz vakcina.

Inverz vakcina

Az inverz vakcina olyan nanorészecske, amelyet dendritikus sejtekre szabtak. Bejuttatását követően a dendritikus sejtek bekebelezik és ugyanúgy feldolgozzák, mint egy kórokozót.

A kutatók két nagyon fontos molekulát pakoltak be a nanorészecskébe. Az egyik anyag a dendritikus sejtet arra ösztönzi, hogy a T sejtes választ gátolja, csendesítse. A másik molekula pedig pro-inzulin, az inzulin még nem érett, inaktív formája. A pro-inzulin a címzés a csomagon. A pro-inzulin jelenléte biztosítja, hogy a nanorészecskét feldolgozó dendritikus sejtek csak és kizárólag azokat a T sejteket blokkolják le, amelyek a pro-inzulinra ugranak, azaz amelyek az inzulintermelő béta sejteket támadják.

És akkor mi van…?

A most megjelent cikk szerint a vakcina egerekben szépen működött, de ha rákerestek, még számos cikket fogtok találni a témában, részben módosított megközelítésekkel. Némelyikből lesz/van klinikai kipróbálás. Azt gondolom, egyáltalán nem reménytelen.

Feltehetően többszörös ismétlőoltásokra lesz majd szükség. Remények szerint alkalmazható lesz frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegeknél, de öreg motorosoknál is, akiknél a célzott autoimmun-gátlás mellett szükség lesz a béta sejtek pótlására is.

fotó

A bejegyzés trackback címe:

https://cukkerberg.blog.hu/api/trackback/id/tr527396092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása