Annyit írtuk, hogy a cukorbetegség szemet érintő komoly problémáit a rendszeres orvosi vizsgálat segít megelőzni. De mi történik egy ilyen vizsgálaton? Megnyúznak? Szétcincálnak?

A kép innen

A szem egyik egyedülálló jellegzetessége, hogy vérereit megfelelő nagyítóval vagy kamerával direktben lehet vizsgálni. Ha a fény bejut a retinához - márpedig bejut, ha látunk - akkor ha belevilágítunk valaki szemébe és jó közelről az aljára nézünk (a retinára), akkor az erek is jól láthatóak lesznek. Ez a szemfenékvizsgálat.

A vizsgálatot pupilla-tágítással végzik. Olyan anyagot csepegtetnek a szemekbe, ami néhány tíz perc alatt ellazítja a pupilla szűkítésében résztvevő izmokat, így az kitágul és máris nagyobb ablakon keresztül lehet a szem mélyére kukkantani. Ha ez megtörtént, a szemész jó közelről vagy speciális kamerával belenéz a szembe és alaposan átvizsgálja a szemfeneket. Sokszor megmérik a szemnyomást is vagy ellenőrzik a szem egyéb paramétereit is. Egyik sem jár fájdalommal és csupán néhány percig tart (mármint az orvosnál töltött idő, a váró már más tészta).

Míg a pupillatágító szer hatása tart (átmeneti, néhány óra), a látás kicsit homályosabb lehet, a szem érzékenyebb az erős fényekre, nehezebb olvasni és a vezetésben is zavaró lehet. Erre számítani kell, ha kocsival mész a vizsgálatra. Érdemes napszemüveget is magaddal vinni. Kicsit kellemetlen, de a "szemünk fénye" szerintem megéri. Évenkénti vizsgálat a látásunkat mentheti meg, hiszen minél előbb veszik észre az elváltozásokat, annál nagyobb az esély arra, hogy kezelni is lehet. Szóval keress magadnak egy szimpatikus orvost, aztán hajrá.